Az egyházmegyei, egyházkerületi tisztségviselők választásáról

I. A választás általános szabályai

Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 évre szól, amely a választási bizottságra is vonatkozik. Az új tisztségviselők és testületek megbízatása mindig január 1-jével veszi kezdetét, és a teljes naptári évre terjed ki.

II. Egyházmegyei, egyházkerületi választási bizottságok

A választás lebonyolítására egyházmegyénként és egyházkerületenként az egyházmegyei, illetve egyházkerületi közgyűlés saját tagjai közül 3-7 tagú választási bizottságot alakít.

A megválasztottak a közgyűlés előtt kötelesek esküt tenni a választási törvény maradéktalan megtartására, és a titoktartásra.

A választási bizottságokhoz címzett beadványokat az egyházmegye, egyházkerület székhelyére kell megküldeni.

A presbitériumok által választandó valamennyi tisztségre a jelölést az egyházmegyei közgyűlés, mint jelölő testület végzi.

A jelöltek személyére a közgyűlés bármely alkotó tagja javaslatot tehet. A nem alkotó tagnak tehát ilyen joga nincs. Arról lehet szavazni, akit legalább 2 alkotó tag ajánl jelöltnek.

Egy-egy tisztségre egy személy egy jelöltre tehet javaslatot. Fordítva ilyen kikötés nincs, valaki több tisztségre is elfogadhat ajánlást.

A legalább 2 közgyűlési tag által javasolt személy közül jelöltnek az a három személy tekintendő, aki a titkos szavazás eredményeként a legtöbb szavazatot kapta - feltéve, hogy megszerezte a szavazatok legalább 10 %-át.

A törvény a „szavazatok" kifejezést használja, ami azt jelenti, hogy nem az alkotó tagok száma, nem az érvényes szavazatok száma, hanem a beérkezett szavazatok száma veendő figyelembe a 10 % meghatározásánál.

A jelöltnek - amennyiben az ülésen jelen van - haladéktalanul (azaz az ülésen) nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget elfogadja-e.

Az elfogadónak szóban vagy írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy vele szemben a törvényi feltételek fennállnak-e. A jelölés eredménye csak a jelölt elfogadó nyilatkozata után hozható nyilvánosságra.

A törvény nem tartalmaz kizáró rendelkezést arra nézve, hogy valaki több tisztségre is tegyen elfogadó nyilatkozat. Ez azonban azzal a következménnyel járhat, hogy több tisztségre is megválasztják. Ez bizonyos tisztségek esetében nem tartható fent és így az egyik tisztségről le kell mondani. Ilyen esetben a megürülő tisztségre (csak arra!) újból le kell folytatni a jelölést és választást.

Az egyházmegyei választási bizottság a jelölőtestület jegyzőkönyvének kézhezvétele után azokat a szavazólapokat, amelyek az egyházmegyei vezető tisztségekre és a zsinati tagságra vonatkoznak, 15 napon belül megküldi az egyházmegye valamennyi presbitériumához.

Az egyházmegyei jelölő testület az egyházkerületi választási bizottsághoz terjeszti fel a valamennyi jelöltre vonatkozó eredményt feltüntető jegyzőkönyv csatolásával - a püspökökre, főgondnokokra, főjegyzőkre vonatkozó jelölést.

Az egyházkerületi választási bizottság összesíti az egyházmegyénként felterjesztett jelöléseket és mindegyik tisztségre a jelölő közgyűlések szavazatainak összesítése alapján a három legtöbb szavazatot - de a szavazatok legalább 10%-át - megszerző jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület egyházközségei presbitériumainak.

Fontos! A választási bizottságok csak az egyházmegye, mint jelölőtestület közgyűlésén jelöltté vált személyeket ajánlják, csak vonatkozásukban vizsgálják, hogy megszerezték-e a szavazatok 10%-át.

A választási bizottság meghatározza a szavazatok beküldésének végső határidejét.

A bizottságok a szavazás eredményét tartalmazó, visszaküldendő szavazólapokat annyi példányban küldik meg a presbitériumnak, amennyi az egyházközség szavazati számértéke.

A választást a presbitériumokban titkos szavazással kell lebonyolítani.

A választás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak 2/3-a jelen volt a választói gyűlésen.

A tisztségviselők megválasztásához a leadott érvényes szavazatok felénél több szükséges.

Amennyiben a jelöltek egyike sem éri el a megkívánt többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között a választást meg kell ismételni, és az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a második választáson a több szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy a szavazásra jogosultak hány százaléka vett részt.

A választásról és annak eredményéről helyben, közvetlenül a választás után a presbiteri gyűlésen a szavazólapokat összesíteni kell, és a szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A Választási Bizottság által kiküldött szavazólapokat a szavazás eredményének megfelelően, a törvényben leírtak szerint kell borítékolni és azt visszaküldeni.

A jegyzőkönyv titkos. A jegyzőkönyvet az egyházkerület alakuló közgyűlését követő első presbiteri gyűlésen meg kell semmisíteni.

A presbitérium kettős, zárt borítékban juttatja el szavazatát a választási bizottsághoz, postai úton tértivevénnyel vagy személyesen átvételi elismervény ellenében.

A külső borítékot el kell látni a lelkész és a gondnok aláírásával, az egyházközség pecsétjével és „Szavazat" megjelöléssel. A szavazólapot jelöletlen és zárt borítékban kell elhelyezni. (ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne ráírni azt a tisztséget, amelyre vonatkozóan a boríték tartalmazza a szavazatot.)

A külső borítékba a szavazati számértéknek megfelelő számú és a szavazólapokat külön-külön tartalmazó kisborítékot kell elhelyezni.

(Forrás: 1996. évi I. törvény, a Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye a 2002. évi IV. és a 2005. évi V. törvény módosításaival)