„Menjetek be kapuin hálaénekkel…” (Zsolt 100,4)

Az ongai református templom felújításának rövid története - évszámokban:

2000 - A gyülekezet alapos megfontolás után elhatározza, hogy nem csak a legszükségesebb felújítási munkákat végzi el a templomon, (mint pl. a második világháborúban megsérült és életveszélyesen avult födém- és tetőszerkezet felújítása, templompadok cseréje), hanem célul tűzi ki a teljes helyreállítást. Ennek megfelelően készítteti el a terveket. Szakértői vélemény készül a templom és a parókia vizesedéséről.

2001 - A gyülekezet (az egyházmegye közreműködésével) létrehozza alapítványát (Tálentum Alapítvány Onga Polgáraiért), melynek elsődleges célja a műemlék templom felújításának a támogatása, valamint a hitélet segítése.

2002 - Elkészülnek a felmérési és helyreállítási tervek (a pontos neve: „Onga református templom helyreállítása és felújítása építési engedélyezési terv"); az alapítvány sikerrel pályázik a Nemzeti Örökség Program keretében a helyreállítást megelőző építészettörténeti és szerkezeti kutatásra.

2003 - Szakértői vélemény készül a falazat nedvesedéséről, valamint a tető és födémszerkezet állapotáról; Az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai elvégzik a pályázatban megjelölt régészeti kutatást.

2004 - Az egyházközség sikerrel pályázik „A falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése támogatására" kiírt SAPARD programra.

A pályázatban elnyert összeg, valamint az egyházkerület támogatása teremti meg a teljes helyreállítás anyagi bázisát.

2005 - Kivitelezés; átadás 2005. december.

2006-2008 - Kisebb utómunkák, környezetrendezés, parkosítás.

Évszázadonként talán egyszer adatik meg egy gyülekezet életében, hogy az Isten dicsőítésére és tiszteletére, atyáink áldozatos munkájával felépített templom alapjaitól a torony tetején lévő kakasig megújulhasson, megszépülhessen. S ha belegondolunk egy új templom évszázadokkal ezelőtti építésének akkori gondjaiba - a tervezéstől, gyülekezeti gyűjtésen át az imádságokkal erősített megvalósításig -, és összevetjük azt a 21. század elején véghezvitt teljes felújításával, azt látjuk, hogy ma is ugyanolyan gondos tervezésre, gyülekezeti áldozathozatalra és kitartó imádságra van szükség. Ebben egyetlen és csalhatatlan reménységünk, hogy bár Isten népe életében, a történelem lapjain nemzedékek váltják egymást, de Isten szeretete és övéihez való jóindulata örök. Ezt tapasztalhatta meg az ongai gyülekezet, és a meghívott vendégekkel együtt ezért adtak hálát 2008. október 12-én a kívül-belül gyönyörű református templomban.

Csomós József püspök úr a 100. zsoltár üzenetével segített szavakba foglalni azt, ami a hálaadó gyülekezet szívében megfogalmazódott. „Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!... Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét!" A templomkapun belül egészen mások az útmutatások, mint amiket a kapun kívül hallunk. Isten házába lépve a menny kapuja nyílik meg előttünk, ahol Isten tisztasága és szentsége árad. Atyánk arra méltatott és választott ki minket, hogy ezt a tisztaságot és szentséget vigyük a kapun kívülre, gyógyírként a világba.

A gyülekezet alkalmi kórusának szolgálata, a szilágypéri testvérgyülekezet két fiataljának verses köszöntője után fuvolajátékot hallhattak az egybegyűltek. Csomós László lelkipásztor részletesen beszámolt a fent csak címszavakban megemlített tervezési, kivitelezési munkákról. Majd a felújított orgonát Nagy Zsuzsanna Erzsébet, a gyülekezet kántora szólaltatta meg.

A köszöntések sorát Ábrám Tibor, egyházkerületünk főgondnoka kezdte meg, majd Baksy Mária esperes nemcsak az egyházmegye közössége, hanem családja köszöntését is tolmácsolta - édesapja 34 évig volt hűséges lelkipásztora a gyülekezetnek. Vatamány Albert görög katolikus esperes, felsőzsolcai parókus köszöntése után Szepesváriné Balogh Julianna tiszaburai lelkipásztor az ongai elszármazottak nevében szólt az ünneplő gyülekezethez. Tolnai Ferenc, a szilágypéri testvérgyülekezet lelkipásztorának köszöntése és Molnár Ferenc, a szomszédos Gesztely lelkipásztorának szavai után Madzin Tibor polgármester szólt az egybegyűltekhez. A Himnusz és záróének előtt Dienes Lászlóné gondok asszony hívogatott mindenkit a kultúrházban gazdagon terített szeretetvendégségre.

Csomós László és Gombos Péter

lelkipásztorok