Garai Gábor: Példázat a szeretetről

LXII. évfolyam 2. szám / Vigasztaljátok népemet

A szeretetet szét kell osztani
az emberek között - hogy el ne fogyjon.

Azért teszel félre egy maroknyi kovászt,
hogy kenyeret kelessz és süss belőle,
s azzal egész háznéped jóllakassad.

Ha nem őrzöl meg egy kevés kovászt
utoljára dagasztott kenyeredből,
tékozlásod bélyeget éget
homlokodra, és sorra elhagynak híveid.

utolsó falás kenyered akár
tűzbe is vetheted; ha kovász
ég el, éhenvész házőrző kutyád is.

Ha nem adsz - vagy nem kérsz cserébe
kovászodért - kovászt, s a szomszédod is így tesz,
egész országok elnéptelenednek.

(Persze, a kovász se mindent keleszt meg,
ha sárba gyúrod, abból nem kenyér lesz:
nem osztja szét s nem őrzi meg magát.)

A szeretetet szét kell osztani,
mert természete szerint oszthatatlan;
mikor már másnak nem jut,
magadnak sem marad belőle.

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok 3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét.

tovább