In memoriam Horváth Barnabás

LXII. évfolyam 3. szám / In memoriam


„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz." (Józsué 1,9)



Csodálatos élmény mutatkozik abban, ahogy Isten az 1990-es rendszerváltozásban visszaadta létezésünk jogát és a szabad tevékenység megbízását. Amikor az Úr, a történelem Ura egyszerre ajtót nyit minden irányba, akkor erőt is ad az erőfeletti helytálláshoz. Az, hogy Ő az ígéret szerint velünk van, egyben parancs is arra, hogy vállaljuk minden terhelést, minden szolgálatot.

Sajószentpéter-Nagytemplomi lelkipásztorként, a Borsod-Gömöri Egyházmegye espereseként megkaptam még ráadásul a Zsinati és Zsinati Tanácsi tagságot, a teológiai tanárságot, a miskolci Bölcsészegyesület óraadó tanári funkcióját, a Theologiai Szemle szerkesztőbizottsági elnökségét, és miskolci katechéta-képzés feladatát. A megnyílt lehetőségekhez igazodva, már nem is a legaktívabb életkorban, de még emlékezve az 1948-as ébredés Lélektől áthatott hitbuzgalmi kihívásaira, elkértük és megkaptuk az erőt ahhoz, hogy helyt álljunk különféle megbízásokban.


Kerületünk Elnökségének megbízásából örömmel vettük a különféle feladatokat. Ezek mind az egyházépítést szolgálták. Az volt a cél, hogy a nagy „túlélőt", Egyházunkat az elhanyagoltság helyenként romos állapotából működőképessé tegyük amennyiben ez rajtunk áll.


Ebben a munkában a Sárospataki Teológián, az újraindulás első éveiben az egyházi ének és zene oktatása volt a feladatom. Később az egyházismeret és egyházjog tanítását bízták rám. Mindkét tantárgy lazán illeszkedett a tanmenethez, így jutott idő a kötetlen beszélgetésekre is. Az ifjúság láthatóan jobban vette saját problémáink megbeszélését, mint a száraz dogmatikát, vagy a részben már túlhaladott joganyagot.


Ezeken túlmenően a rendszerváltozás két irányban is jelentős változásokra nyitott kaput. Címszavakban jelölve: publikációk és utazások.


1. A tárgyalt időszakban a Református Egyház, a Reformátusok Lapja, a Theologiai Szemle és a Sárospataki Református Lapok rendszeres cikkírója voltam. Ezenkívül a Teológia támogatásával, a Kerület és az Egyházmegye segítségével kiadásra került a Kegyeleti Ügyelet, Egy év a szószéken, valamint az Adalékok Igrici község önkormányzatának kezdeteihez c. kiadvány. A Kálvin Kiadónál megjelent Utolsó idők c. dolgozatom. Más forrásokból a Lévay emlékkönyv és Sajószentpéter műemlék templomának leírása jelent meg. Legutóbb már nyugdíjasként, Gazda István esperes utódommal közös szerkesztésben az Egyházmegye költségén jelent meg: a Borsod-Gömöri református papok történelemkönyve c. tanulmány.


2. Utazások: A svájci (Bossey-Zürich) kétszemeszternyi ösztöndíj folyományaként, valamint az esperesi és tanári funkcióból adódóan a következő küldetésekben jártam: Athén, Amsterdam, Siegen, Herrnhut, USA, Izráel, Bécsben több alkalommal az Oberwarti konferencia előkészítő bizottságában, valamint Rómában és Varsóban.


Végül üzenet a jövő nemzedékének: becsüljék meg az Egyház számára nyílt nagyobb lehetőségeket. Szent elkötelezettséggel munkálkodjanak azon, hogy az evangélium örömhíre, Krisztus szabadítása eljusson széles e világra. Munkálja üdvösségünket a Theologia!


(Forrás: A Sárospataki Református Teológiai Akadémia évkönyve 1996-2006)

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább