Tizenöt éves az encsi templom

LXII. évfolyam 4. szám / Abaúji Egyházmegye

Az encsi gyülekezet számára október 31-e nem csak a reformáció ünnepe. 18 évvel ezelőtt ezen a napon történt ünnepélyes keretek közt a templom alapkövének elhelyezése, 15 évvel ezelőtt pedig a templomszentelés alkalma. A gyülekezetnek ezen meghatározó eseményeire minden éven Isten iránti hálával emlékezünk.

Most a 15. évforduló alkalmából a presbitérium úgy határozott, hogy a gyülekezet határain túlmutató ünnepi alkalmat szervez. Méltó hangsúlyt azzal kívántunk adni az évfordulónak, hogy Csomós Józsefet, egyházkerületünk püspökét kértük fel az igehirdetés szolgálatára, aki az alapkőletételtől kezdődően figyelemmel kísérte és segítette az építkezést, továbbá, hogy ezen az istentiszteleten az úrvacsorai közösségben is együtt voltunk.


A délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteletre helyből és a társgyülekezetekből jöttek a hívek, valamint a szomszédos gyülekezetek lelkipásztorai, akik az ünnepen szabaddá tudták tenni magukat az otthoni szolgálatoktól. A hálát adó gyülekezet áhítattal figyelte Isten üzenetét, és részesült az Úr megtört testének és kiontott vérének jegyeiben. Színesítette együttlétünket a gyülekezet Gárdonyi Zoltán Énekkarának szolgálata, akik többek között Kálvin János jelmondatára íródott kánont adták elő: Soli Deo Gloria, azaz Egyedül Istené a dicsőség. A konfirmációra készülő fiatalok közül hárman, Bialkó Bianka, Farkas Beatrix és Cseppely Bence szavalattal szolgáltak.


E sorok szerzője, mint az egyházközség gondnoka köszöntötte a jelenlévőket, és megköszönte a szolgálatot végzők munkáját. A köszönet és megbecsülés jeleként a gyülekezet nevében presbiterek virágcsokorral kedveskedtek püspök úrnak és esperes asszonynak.


Az istentisztelet záróakkordjaként Kálvin emlékév alkalmából a templomot körülvevő parkot Kálvin kertnek neveztük el, és emléktáblát leplezett le püspök úr az 500 éve született genfi reformátor tiszteletére. Emlékfákat ültetett dr. Ódor Ferenc, a megyei Közgyűlés elnöke, Bratu László, Encs város polgármestere és e sorok írója mint az egyházközség gondnoka, miközben a gyülekezet a kertben énekelte: Szolgáidon látassad dolgaidat, dicsőségedet ezeknek fiain....


A gyülekezet szeretetvendégségen látta vendégül a jelenlévőket, körünkben üdvözölhettük a tervezést és kivitelezést végző szakembereket, támogatókat, a településről azóta elköltözött egykori gyülekezeti tagokat is.


Jó volt együtt lenni, felidézni a 15 év előtti eseményeket, és hálaadással emlegetni Isten szent nevét, aki mindezidáig megsegített minket.


Az igehirdetés textusaként kapott igét a templom sziluettjét és Kálvin arcképét ábrázoló bibliajelzőn vihették magukkal a jelenvoltak: „Ha majd megkérdezik fiaitok apáiktól, hogy miféle kövek ezek, magyarázzátok el fiaitoknak, hogy szárazon kelt át Izráel itt a Jordánon." (Józsué 4, 21.22.)


Szabó László gondnok

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább