A víz
LXIII. évfolyam 1. szám / Intézményeink„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az ÉLET vagy!"
(Saint Exupery)
Mikor ezt a szót hallom, hogy víz, nekem mindig valami tiszta, kellemesen hűs, szomjat oltó dolog jut az eszembe. Sajnos manapság ez nem mindenhol van így. Világszerte vannak országok, ahol csak szennyezett vizet tudnak inni az emberek, és egy üveg tiszta vízért ölni lennének képesek.
Itt Európában pedig, vagy a világ bármely olyan pontján, ahol a tiszta víz elérhető, pazaroljuk, és nem becsüljük meg az értékét. Nyitva hagyjuk a csapot, hagy csöpögjön, vagy a felpeshedt ásványvizet, amit nem volt időnk meginni, kidobjuk, vagy nagyobb szórakozóhelyeken, bevásárló központokban látványelemként is használjuk.
„Sajnos, ha a világ nem kezd el foglalkozni a víz ügyével, 30-50 év múlva többet fog érni 1 karton ásványvíz, mint 10 kg tiszta arany" - olvastam egy internetes portálon. Vajon tudunk-e tenni valamit? Vagy talán mindenki vegyen naponta 2 liter palackozott vizet, és az egyiket tegye félre, hogy 40 év múlva is legyen? NEM! Csupán arról lenne szó, hogy egy kis odafigyeléssel megtakaríthatunk sok-sok liternyi vizet. Elzárjuk a csapot, nem fürdünk 30 percig, csak negyed óráig, vagy nem használunk olyan nagymértékben tisztító és vegyszereket, hiszen ezek a vegyi anyagok a folyókba kerülnek, és ezáltal is magunkat mérgezzük. Adjunk tehát hálát azért, hogy van tiszta vizünk, amivel főzhetünk, nem koszos folyókban kell fürdenünk, és hogy palackozott ásványvizet ihatunk. Ez a néhány fent említett példa csak arra próbál rámutatni, hogy a víz létezését a mai ember természetesnek veszi, holott nem az. Becsüljük és védjük meg, hiszen Istentől kaptuk, és az ember feladata az lenne azokkal a dolgokkal szemben, amit az Úr ad neki, hogy vigyázzon rá és tisztelje azt, amit kapott. Tulajdonképpen mi is a víz? Színtelen, szagtalan, folyékony halmazállapotú anyag? Vagy talán lételem az életünkben? Van ér, csermely, patak, folyó, tó, tenger, óceán. Sokféle meghatározás, sokféle életet adó otthon a víz, melybe halak, vízi élőlények születnek, melyen vízi madarak költenek, amit a természet önzetlenül ad, azt az ember önző módon elveszi és kisajátítja, nem gondolva a minket körülvevő számtalan élőlényre, amelyek közül sok a víz hiánya vagy az ember önző vágyai miatt a kihalás szélén áll. Mentsük azt, ami még menthető, és térjünk végre észhez!
Kalla Lilla 9.c osztályos média tagozatos diák írása
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
…intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon… 1Thessz 2,12a
Jób 4
Miért zavarta Elifázt (5–6), hogy Jób hitének egyértelmű áldásait látta mások életében (3–4)? Milyen lélek van abban, aki a gyászolót vádolja gyermekei haláláért, az őt ért csapásokért (7–9)?
(13) „Jött valaki az ég felhőin…” (Dániel 7,1–14)
– Dániel látomásában rémséges vadállatok tűnnek fel, egyik felfalja a másikat. Igazi vadállatok ezek a korabeli, egymást követő birodalmak: a babiloniak, a médek, a perzsák, a mindent „egyesítő” nagy macedón (görög, hellén) birodalom, és annak utódbirodalmai. Mindegyik ijesztő, erőszakos, mindent felemésztő, a maradékot összetaposó, pusztító, nagyokat mondó szájával hőbörgő (1–9).
EZÉKIEL 13,17-23 - Nem ártatlan játék!
Az Ószövetség kizárólag ezen a helyen említ kifejezetten hamis prófétanőket. Férfi kollégáiktól eltérően ők nem csak hazugságokat hirdetnek Isten üzeneteként, hanem még mágikus rituálékat (halottidézéseket) is tartanak, és mágikus tárgyakat állítanak elő.
Dicsérje Őt a köd is!
Minden lélek és minden létező,
hó és szélvihar, tűz és jégeső,
Dicsérjétek az Urat!