„Mindenki másképp csinálja…” - Abaúji énekkari találkozó

LXIII. évfolyam 2. szám / Abaúji Egyházmegye


„Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges."
(Zsolt 92,2)



2010. április 18-án került sor az abaújszántói kórustalálkozóra, amelyen kilenc kórus képviseltette magát az abaúji egyházkerületből. A rendezvényt az Abaúji Egyházmegye megbízásából Szabó Péter szuhogyi lelkipásztor, egyházmegyei énekügyi előadó szervezte, a házigazda dr. Enghy Sándor lelkipásztor volt, aki mögött felsorakozott az abaújszántói gyülekezet jeles csapata.

A templom zsúfolásig megtelt, amely ritka látvány hazánkban - az esetek többségében, talán már ezért ünnepi a látvány.


A kórusok ábécérendben következtek: Abaújszántó, Bódvaszilas, Encs, Gönc, Onga, Szendrő, Szendrőlád, Szikszó, Szuhogy. A kórustalálkozónak nem a verseny volt a célja, hanem inkább az örömteli találkozó keretében Isten dicsérete, hiszen mint mondják, „aki énekel, az kétszeresen imádkozik". A kórusok azonos szintet képviseltek - tehetséges kórustagokat és remek vezetőket láthattunk.


Az előadások után szakszerű és építő jellegű véleményt hallhattak a kórusok dr. Farkasné Sajó Mártától. Ki kell még emelnünk az ongai kórust, ők két éneket zongorakísérettel adtak elő. A megszokott, kissé „szomorkás" hangulatútól elütött ez a vidám szereplés.


Egy lelkipásztor szájából elhangzó mondat: „Hálát adunk az Istennek, a puszta lét csodájáért.", világíthat rá, milyen célja lehet egy ilyen eseménynek. Már a puszta lét is csoda, hát még az, hogy „mindenki másképp csinálja", mégis eggyé lehettünk Isten magasztalásában.


A kórusok átlagosan 3-5 éneket adtak elő. Ez kilenc kórus esetében meglehetősen sok időt vett igénybe, amely kifejezetten jót tett az éhség felerősödésének. Erre szükség is volt, hiszen az abaújszántói gyülekezet ismét kitett magáért. Egész héten át készülődés volt a református parókia környékén. Ebből az alkalomból rekord mennyiségű fasírt készült - szám szerint 2010 darab -, a többiről nem is szólva...


Így a hangszálak igénybevétele után mindenki kedvére gyógyulhatott egy pihentető torkoskodással.


Sándor Malvin


abaújszántói segédlelkész

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok 3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

rss

Napi lelki táplálék

…mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Jn 16,3

Lk 21,1–4R

„…az egész vagyonát” (4). Aki a feleslegéből ad, jótékonykodik; aki mindenét adja, Istent imádja. 

tovább

(4) „Így tudjátok majd, melyik úton kell mennetek…” (Józsué 3)

– Az Úr vezet, előttünk jár. A feltámadott Úr a tanítványok előtt járt (Máté 28,7). Sok a járatlan út. Noha mi szeretnénk mindent előre modellezni, kiszámolni, az ismeretlen utak kapcsán is; de váratlan körülmények ezrei veszélyeztetik a tervet. 

tovább

LUKÁCS 22,14–23 - Horderő

Vajon tisztában voltak a tanítványok Jézus szavainak horderejével? Megértették egyáltalán, hogy Uruk saját haláláról szólt? 

tovább

2018. április 3.

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt! Ezután ezt mondta: Áldott az ÚR, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban, legyen Kánaán a szolgája! (1Móz 9,20-27)

tovább

Dénes Károly: Keresztfa tövében

Golgotának véráztatta hegyén,
Csodálkozom Jézus szeretetén.
Sokat beszél jóságáról nekem,
Boldog vagyok keresztfa tövében.

tovább