Evangélizációs hét tanulságokkal

LXIII. évfolyam 2. szám / Borsod-Gömöri Egyházmegye

Egyhetes evangélizáció volt a Miskolc-Alsóvárósi gyülekezetben, melyet minden évben megtartanak, és amely most a böjti úrvacsoraosztás előtti hétre esett, március 7-14. között. Az evangélizációs igehirdetéseket Rácsok Andrea vallástanárnő, Fehér Norbert tetemvári lelkipásztor és Kiss Klára iskolaigazgató, református lelkész tartották.

Ki-ki maga választotta meg az Igét, mégis szépen kapcsolódtak egymáshoz a gondolatok. Meghatározó volt Fehér Norbert lelkész textusa az egész hétre a Filippi 3,7-ből: „Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért." A böjt lényege az, hogy lemondok arról, ami az életben nekem előnyt, hasznot, nyereséget ígért, mert Krisztusban az értékek átértékelődtek, és mert Krisztus lett az életem egyetlen kincse és nyeresége. Ezért minden mást kiengedek a kezemből, hogy Krisztus egészen az enyém lehessen. De amint erre az igehirdető nyomatékosan rámutatott, Pál nemcsak a Filippi levél írása előtt 22 évvel történt megtérése során engedett ki mindent a kezéből, hanem azt mondja: ezt teszem most is. Ez azt jelenti, hogy a böjt, amely a Krisztussal való találkozásban az életét meghatározta továbbfolytatódott, és egész életének a stílusa lett. Hogy Krisztust teljesebben megnyerje, újra és újra odaadott mindent, hogy Krisztust mindig újként fedezhesse fel és nyerhesse meg. A böjt tehát a keresztyén ember életét állandó jelleggel meghatározza. A „most is" a múltból átível a jelenbe, azaz magamat Krisztusnak szüntelenül kiszolgáltatom, és értékeimet a kezébe teszem, magamat érte elvesztem. Ezt a teljes odaadást későbben így fogalmazta meg Pál: „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat, és azt a szolgálatot, melyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról." (ApCsel 20,24) Életünk egész során szolgálatunk ezt a böjtöt igényli, és aki ezt a szolgálatot olyan nagynak látja, mint Pál, örömmel vállalja a böjt evangéliumi útját.

A gyülekezet eddig nem látott nagy létszámban volt jelen az alkalmakon. A sorozatot szépen zárta le a március 14-én vasárnap délelőtt elhangzott igehirdetés, melyet Balog Zoltán budapesti református lelkész, országgyűlési képviselő, a Parlament emberjogi bizottságának elnöke tartott a Galata 5,13 verse alapján: „Mert ti, testvéreim szabadságra vagytok elhívva, csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak." A március 15. közelsége lehetővé tette, hogy a szabadság keresztyén értelmezéséről hangozzék el az igehirdetés. A keresztyén hit és a nemzetért való szolgálat összefüggései villantak fel előttünk, és az igehirdetés üzenete az előttünk álló választásokra is kitekintést nyújtott. A zsúfolásig megtelt imaházban utána az úrvacsorai közösség vette kezdetét. Az evangélizáció lelki áldásokban, de a megnövekedett gyülekezeti jelenlétben is megfogható módon volt érzékelhető.


dr. Szathmáry Sándorné lelkipásztor

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

...aki előttetek járt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjjel tűzben, hogy láthassátok az utat, amelyen mennetek kellett, nappal pedig felhőben. 5Móz 1,33

1Móz 12

Az érdeklődésig könnyen eljutunk, talán még az egyetértésig is. Az elköteleződés már keményebb dió. Pedig még az is kevés önmagában, ha az, amire igent mondunk, nem lesz életté, ha a szavakat nem követik a tettek. 

tovább

(1) „Jézus Krisztus…evangéliumának kezdete.” (Márk 1,1–8)

AZ EVANGÉLIUM KEZDETE.

– 1. Az evangélium történeti kezdeteit megtaláljuk az ószövetségi ígéretekben, a prófétai igehirdetésben (Ézsaiás 40,3), és közvetlenül Jézus fellépése előtt, Keresztelő János működésében (2–8).

tovább

1 SÁMUEL 31,1–7 - Saul halála

Ez a szövegrész nem igazán kellemes olvasmány. Olvassuk, hogy Saul és társai milyen kegyetlen halált haltak. Saul számára a halál jobbnak tűnik, mint a fogság. Nincs már reménye és megöli magát. 

tovább

2018. május 12.

Isten megáldja a hűséget

Akkor ezt kérdezte tőle az anyósa: Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma? Áldott legyen, aki a pártfogásába vett! Ő megmondta az anyósának, hogy kinél dolgozott, és ezt mondta: Bóáz a neve annak a férfinak, akinél ma dolgoztam. Ekkor azt mondta Naomi a menyének: Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól! Azután azt mondta neki Naomi: Hozzátartozónk ez az ember, a legközelebbi rokonaink egyike. A móábi Ruth ezt mondta: Még azt is mondta nekem, hogy járjak a szolgái nyomában, míg csak be nem fejezik az aratást. (Ruth 2,19-21)

 

tovább

Kárász Izabella: Imádkozol-e értem!

Vajon imádkozol-e értem,
Mikor leszáll a csendes alkony,
S a kis szobádban egyedül vagy,
Hogy senki már ne zavarjon.

Én úgy szeretném, hogyha akkor
Áldást kérnél rám egy imában,
Mert én hiszek az alázatos,
Buzgó, őszinte szent imákban.

tovább