Hitmélyítő angoltábor Sarudon

2010. július 4-től 11-éig Sarudon táborozhattunk. A hét szervezője, Victor Jánosné (nekünk csak Momo néni) ezt a hetet „Hitmélyítő angoltábor"-ként emlegette. És igaza volt, nem csupán angoltáborról volt szó. Családias volt ez a tábor a maga 14-16 főjével. Hála Istennek - a „3 éjszakán át viharos, menekülés a sátorból"-féle akcióink ellenére - jó időt kaptunk a hétre, így délutánonként lejutottunk a strandra is (hurrá, hurrá!).

Minden napunk „be volt programozva": reggeli, áhítat, csoportos beszélgetés, dicsőítés, ebéd, szabad foglalkozás, vacsora, esti áhítat. Nekem a délutáni foglalkozások közül leginkább a gyöngyfűzés és a fafaragás volt nagy élmény, amiben Momo néni szülei segítettek nekünk. Volt, hogy a beszélgetések késő éjszakáig tartottak a napi Igékről, áhítatokról, és akármilyen fáradtak is voltunk, nem bántuk, mert együtt lehettünk. Úgy érzem, sokakban „elindított valamit" ez a hét... Bennem biztos! Sokszor eszünkbe jutott „Pap bácsi" (Victor János) is, akivel sokat táboroztunk kiskorunktól fogva, de már nincs itt velünk. Hiszem, hogy Isten velünk volt azon a héten! Hálásak vagyunk Momo néninek, hogy a sok fáradozást, szervezést vállalta és összejött ez a hét! Reméljük, hogy lesz még ilyen felejthetetlen élményben részünk!

Bartha Alexandra „őstáborozó"

Egy vidám hangulatban telt hetet töltöttünk Sarudon július 4-től 11-ig a református angoltáborban. Vasárnap a délutáni órákban érkeztünk meg, és a szállás elfoglalása után hamar megismerkedtünk a többi táborozóval. Ekkor találkoztunk először Briannel, aki Kanadából érkezett, hogy segítse a tábor angol nyelvi oldalát. A hét folyamán az időjárás többnyire nekünk kedvezett, így a strand természetesen nem maradhatott el.

A táborvezetők érdekes és tanulságos történeteivel sokat gazdagodtunk, s szerintem a jövőben nagy hasznunkra fognak válni. A tábori énekek, melyeket gyakran énekeltünk angol és magyar nyelven egyaránt, mindig kellemes emlékeket fognak felidézni bennünk.

Köszönjük ezt a szép hetet Momo néninek, Ritának és Briannek! Reméljük, jövőre ismét találkozunk.

Jerga Mariann

Hálás vagyok Istennek, hogy erőt, lehetőséget adott erre a fiataloknak szervezett, már hagyománnyal bíró táborra. Hitmélyítő angoltáborként emlegettük, s reménység szerint valóban az is volt. Hálás vagyok az Úrnak a fiatalok vidámságáért, nyitottságáért és a munkatársakért is. Nincs hely mindent felsorolni, de köszönöm Magdinak a fáradhatatlan konyhai szolgálatot, Ritának a sok fordítást, rugalmasságot, és Brian-nek a zenei és igei szolgálatokat. Aki ott volt (szívvel-lélekkel) az tudja, hogy e mögött a néhány sor mögött mi is van. Ahogy egyik táborozónk mondaná „zsírkirály volt ez a tábor". Reménység szerint jövőre is magunkra húzhatjuk a táboros pólónkat, s beszámolhatunk arról, mit munkált bennünk az Úr egy újabb év alatt.

Victor Jánosné, Momo