Napi lelki táplálék
ReformátusA Református Bibliaolvasó Kalauz magyarázatos napi tápláléka.
Január 1.
"Mikor azért kiűzi az Úr, a te Istened azokat te előled, ne szólj a te szívedben, mondván: Az én igazságomért hozott be engem az Úr, hogy örökségül bírjam ezt a földet; holott e népeket az ő istentelenségökért űzi ki te előled az Úr; "
(5 Móz, 9:4)
Azt mondják napjaink egyik legnagyobb vallásának a pszichológiának fő- és alpapjai, hogy amikor az ember egy fontos életszakasz lezáráshoz és ezzel együtt egy új elkezdéséhez érkezik, akkor érdemes végig gondolni, hogyan is jutott el odáig. Mi az, amit magunk mögött hagyunk, s mi az, amit feltétlenül át kell mentenünk magunkkal majd abba az újba és abba a másba. Isten népe az év első napján, amikor számba veszi honnan jött és hová tart, akkor bölcsen teszi, ha önmaga történetének egy nagyon fontos pillanatára is visszatekint. Akkor amikor a nagy ígéret beteljesedésének a kapujában álltak a választott nép tagjai, s a honfoglalás csakugyan napok és órák kérdése volt, akkor hangzik el a kijózanító és erőt adó kijelentés. Mert az a generáció, amelyik eljutott az ígéret földjének kapujáig, s már nem fordul vissza félelemből elődeikhez hasonlóan, hanem engedve Isten szavának birtokba akarja venni azt, könnyen saját érdemének és erkölcsi győzelmének tudhatja be azt a pillanatot. A nagy generáció kihalt, a pusztai vándorlásban az Egyiptomba visszavágyók, a szolgaság házában szocializálódott elődök elhulltak, s maradtak azok, akik majd megteszik azt, amit az atyák nem mertek. Gondolhatnák, hogy ők a bátrak, ők azok, akik megérdemlik, akik képesek, akik erősek, akik majd elérik azt, amit tegnap mások nem. Isten szava a jövő biztos zálogaként mutat rá arra, hogy a siker kulcsa nem az ő képességeikben, rátermettségükben vagy bármilyen tulajdonságukban rejlik, hanem egyedül Isten végtelen szeretetében és kegyelmében. Múlt és jövő közös határán a jelen reménysége nem az, amire képesek vagyunk, nem is az, amit érdemlünk, hanem az, amit Isten az Ő végtelen jóságából megígért nekünk. Mert nincs nekünk semmink, csak az, amit az ígéret által kapunk, s amit az Ígérő által véghez vihetünk. Új év, új reménység, ígéret földje itt vagy odaát, nem érdem, hanem mindig kegyelem.
Ifj. Csomós József
Napi lelki táplálék
Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van. 1Jn 4,3a
5Móz 12,1–19
„Majd ha átkeltek a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet örökségül ad nektek, Istenetek az Úr…”
/5.Móz: 12,10/
(12) „Jaj, zúg a sok nép!” (Ézsaiás 17)
– Akármerre nézünk, zúg-zúgolódik a sok nép, mint ahogy a tenger morajlik (12–13). Mi lesz velünk, kezd megtelni a föld? Izeg-mozog „minden”, gyakran pedig háborog, agresszíven ostromol.
Lukács 3,15–20 - Bátor szavak
Keresztelő János nagyon világos szavakkal hirdeti üzenetét hallgatóinak. Nem rejti véka alá véleményét még akkor se, ha olyan befolyásos személyről van szó, mint Heródes.
2018. január 4. csütörtök
Erős vár a mi Istenünk
„Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.” (Zsolt 46,2)
Assisi Ferenc: Újévi imádság
Ó szelíd és alázatos Jézus, hallgass meg.
Mások megbecsülésének a kívánásától szabadíts meg Jézus.
Mások szeretetének a vágyásától szabadíts meg Jézus.
Mások dícséretének a kívánásától szabadíts meg Jézus.
Az elsőbbségben részesítés kívánásától szabadíts meg Jézus.
A tanácsom kikérésének a vágyásától szabadíts meg Jézus.
Mások helyeslésének a kívánásától szabadíts meg Jézus.
