Látnivalók

• A jákfalvai ökumenikus templom

  Ökumenikus templom, a római katholikus,evangélikus, református egyházak és az önkormányzat adományából épült. 2004. november 20-án szentelték fel. A toronyban két harang van, a nagyobbik az evangélikusoké, mely az iskola udvarán, ezen a telken fügött haranglábon, a kiesebb a katholikusoké volt, most átöntötte Gombos Miklós.

• A hollóházai református templom

  

  további fotók

  1993-95 között építették a községben az első református templomot Csongrády János bp-i okl. építész terve alapján, külső fala terméskővel van kirakva. 70 és 40 kg-os harangjai vannak.

• A hernádvécsi református imaház

  A reformátusok korábban az evangélikus templomot használták, de már pár éve megvásárolták ezt a falusi házat és abban alakították ki gyülekezeti otthonunkat. Harangjuk nincs.

• A hejőkeresztúri református imaház

  

  további fotók

  Az imaház az egyház tulajdona, harangjuk nincs.

• Az andornaktályai református templom

  

  további fotók

  Imaháza a XX. sz. második felében épült, a harangláb pedig 1933-ban készült. 2002-05 között megújították.

   

• A bózsvai református templom

  

  további fotók

  Az első ismert sár-vályog falú fatemploma a XVIII. században épült. Sorsát nem ismerjük. Jelenlegi templomát 1850-52-ben építették. A keleti homlokzati tornyot 1883-ban készítették. A klasszicista jellegű, kisméretű templom nyugati vége trapéz alakú, tornya alatti belső terében íves áthidalású árkádokkal tartja a torony terhét.

• A novajidrányi református templom

  

  további fotók

  A mai község három régi faluból tevődött össze: Alsó-, Felsőnovaj és Idrány. Alsónovajt IV. Béla király 1255-ben a jászói prépostságnak adományozta. Ebben egyház volt 1332-ben. A XVI. században mind a három faluban reformátussá lett a lakosság.

• A zsujtai református templom

  

  további fotók

  A XII-XIII. századok fordulóján épített kisméretű románkori templomát a későbbi századokban gótikus formára alakították. A torony alatti bejáróban, a templom egykori nyugati oromfalán ma is olvasható a bekeretezett évszám: 1300. A templom a XVI. század derekától református használatban van, az 1595-ös összeírás is bizonyítja.

• A zubogyi református templom

  

  további fotók

  A XII-XIII. századokban szerény keretek között épített románkori templomának bizonyos részleteit tárta fel az Országos Műemléki Felügyelőség 1985-ben befejezett kutató és helyreállító munkája. A középkori templomot a XIV-XV. századokban (Mátyás király korában, 1556-90) gótikus stílusban átépítették, románkori szentélyét lebontották, helyette gótikus szentélyt építettek, amelyet a hajó déli falának síkjában folytattak kelet felé, ezzel aszimmetrikussá vált a templom.

• A zilizi református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1284-ben bukkan fel, 1332-ben temploma volt. 1576-ra reformátussá lett a lakosság és lelkésze volt. A XVI. század második felében háromszor érte török-tatár pusztítás. Közel száz év múlva újra néptelenné lett a falu, de 1699-ben református telepesek szállták meg, akik 1700-ban kijavították a romos középkori kőtemplomot, melynek még nem volt tornya, de keletelt szentélye támpillérekkel volt erősítve.

• A zemplénagárdi református templom

  

  további fotók

  A helység neve a XIII. század óta ismert. Körülbelül ebben az időben épült kváderkövekből az a temploma, amelyet 1451-ben gótikus stílusban építettek át. 1539-ben protestáns egyháza volt, és 1595-ben református volt a templom. Nem tudjuk, hogy elvették-e eleinktől ezt a templomot, vagy rombadőlt? (A görög katholikusok 1778-ban átépítettek egy templomot.)

• A zalkodi református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1220 óta ismert. 1332-ben temploma volt. A reformáció terjedésével a templom református használatba került, s abban volt 1699-ben is, bár akkor csak a falai álltak. 1725-ben az ellenreformáció elvette, falai 1748-ra ledőltek, a református egyház élete is megszűnt a faluban. Az újabbkori református szórvány-gyülekezetnek csak egy haranglába van, de az alábbi harangokat 2006-ban ellopták.

• A zádorfalvai református templom

  

  további fotók

  Zádor nevű birtokosáról kapta a falu nevét az 1200-as évek elején. Középkori történetéről nincs ismeretünk. 1802-ig állt az ismeretlen időben épült fatemploma, mely ekkorra hasznavehetetlenné vált. Mai templomát 1803-ban építették torony nélkül. De állt a templom mellett egy 20 méter magas karcsú fatorony, ezen volt egy 1763-beli és egy 1635-beli harang.

• A vizsolyi református templom

  

  további fotók

  Neve 1215 óta ismert, a XIII. századi tíz királynéi német telepesfalunak a vizsolyi ispánság volt székhelye. 1220-ban egyháza volt, 1330-tól törvénylátó hely, majd megyegyűlések színhelye. A templom szentélye XII. századi, román stílű, bélletes ablakokkal. A hajó és a torony XIV. századi gótikus építmény, a kétféle stílus azonban harmonikusan simul egymáshoz és kiegészíti egymást.

• A vissi református templom

  

  további fotók

  1699-ben a reformátusok használatában volt egy régi kőtemplom. 1784-ben már talpfára épített, 5×5 öl alapterületű fatemplomot renoválták, kazettás mennyezetén dinnye és haldíszítés volt látható. Ugyanekkor fa harangláb állt a templom előtt. 1885-ben mindkettő leégett.

• A vilyvitányi református templom

  

  további fotók

  Víly és Vitány községeket politikailag 1940-ben egyesítették egymással. Víly neve 1270 óta ismert, ez a középkorban templomos hely volt. A reformáció térhódítása következtében Vílyben és Vitányban is a reformátusok használatába kerültek a régi templomok, s ezek még 1696-ban abban voltak.

• A vilmányi református templom

  

  további fotók

  A falu a XIII. században a tíz királynéi német telepesfalvak egyike volt, ezek a vizsolyi ispánsághoz tartoztak. 1333-ban már állt a mai templom tornya, melyen románkori bélletes kapu van, bizonyára temploma is lehetett. A templom hajója gótikus stílusban épült (vagy átépült) a XV. században, 1600 körül nyerte mai alakját, amikor a nyugati homlokzat előtti tornyát erősen átépítették, ma 23 m magas.

• A vattai református templom

  

  további fotók

  1323-ban állt Szent Miklósról nevezett temploma, de az egyház középkori történetét nem ismerjük. 1544-ben a török felégette a falut. Az újra telepedő lakosság már református volt, kijavította és használta a régi kőtemplomot. 1730-ban vegyes vallású új telepesek jöttek, a régi templom 1746-ra rommá lett, mely ekkor már kívül is esett az új és lakott falu területén.

• A varbóci református templom

  

  további fotók

  Középkori templomának történetét nem ismerjük, pedig az 1595-ös összeírás szerint volt református temploma. A mait megelőző fatemplomáról sejtjük, hogy 1684-ben készült, de 1806-ban lebontották, s helyette abban az évben építették késő barokk stílusban a mai templomot tornyával.

• A varbói református templom

  

  további fotók

  A vidék már a kelták idején lakott volt. A falu nevét 1303 óta ismerjük, a XIV. század végén temploma volt. A reformációt az egész völggyel együtt hamar befogadta. Feljegyzések szerint az 1550-es évektől kezdve temploma, lelkipásztora, majd iskolája és tanítója folyamatosan mindig volt. A középkori kőtemplomot 1694-ben és 1701-ben javították.

• A vámosújfalui református templom

  

  további fotók

  A falu 1332-ben már templomos hely. De az egyház középkori történetét nem ismerjük. A reformáció elterjedésével 1595-re itt is reformátussá lett a templom. A XVII. századvégi megpróbáltatások, különösen a török világ végi felszabadító hadjáratok következtében a templom a faluval együtt romokban hevert. Az ezután betelepülő református lakói építettek új templomot 1700 körül, amit 1797-ben újítottak.

• A vajdácskai református templom

  

  további fotók

  1332-ben templomos hely, de középkori temploma 1733-ban romos és elhagyott volt. Az ellenreformáció idején elvették a reformátusoktól a középkori templomot. 1774-ben templom nélkül voltak a református hívek és 1786-ig Alsóbereckibe jártak templomba. 1786-90 között a bíró házánál tartották istentiszteleteiket.

• A vadnai református templom

  

  további fotók

  1250 óta ismert a helybeli Pálosrendi szerzetesek temploma. A falut 1347-ben is említik. Középkori templomát a XV. században gótikus stílusban átépítették. Az 1595-ös összeírás szerint a középkori templomot a reformátusok használták. 1695-ben renoválták a templomot. 1820-26 között alakították ki a templom mai formáját, akkor még torony nélkül.

• Az újsárai református templom

  Régóta volt egy kis harangláb a faluban, de az 1990-es években deszkából újat készítettek. Az 50 kg-os harangon csak ennyi olvasható: „1773.”

• Az újlőrincfalvai református templom

  

  további fotók

  Neve Tiszahalász volt régen, amíg pár kilométerrel délebbre feküdt mai helyétől. 1675-ben lakói a rablóktól való félelmükben elhagyták otthonaikat. A később visszatérő református hívek gerendákból ácsoltak maguknak egy kis imakunyhót. A falut a Tisza árvizei késztették arra, hogy végleg elhagyják. Lakói a XIX. század második felében települtek mai lakóhelyükre. Jelenlegi temploma 1903-ban épült, keleti homlokzat előtti 20 m magas tornyával. A belső mennyezete sík, vakolt.

• Az újcsanálosi református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás református templomáról tett jelentést, de ennek sorsáról csupán annyit tudunk, hogy elpusztult, s utána imaházuk volt, amit a mai templom felépüléséig használtak. 1907-ben építették a jelenlegi templomot keleti homlokzat előtti tornyával együtt neoklasszicista stílusban. A templom északkeleti sarkán levő alapkőbe helyeztek egy 10 koronás aranypénzt, továbbá ezüstpénzeket és egy liter szilvapálinkát.

• A trizsi református templom

  

  további fotók

  Zsindelyes temploma 1825-ben épült késő barokk stílusban, oromzatos déli homlokzattal. Felszentelte a superintendens 1825. szept. 4-én. Akkor még haranglábon függtek harangjai. 12 m-es zömök tornyát 1910-ben emelték a déli homlokzata elé, rajta fa toronysisak van, és felújították a templomot is. A belső mennyezete fából készült, kazettás jellegű, amit barnára festettek, ez is 1910-ben készült.

• A tornyosnémeti református templom

  

  további fotók

  Neve 1219-től ismert, és az Árpád-házi királyok idején (1000-1301) a vizsolyi ispánsághoz tartozó tíz királynéi német telepesfalvak egyike. Neve abban az időben Középnémeti volt. A XII. században román stílusban épített templomát a későbbi századokban gótikus stílusban átépítették. Tornyára vésve az 1497-es évszámot látjuk.

• A tornaszentjakabi református templom

  

  további fotók

  Neve 1273 óta ismert, melyet a XII. században román stílusban épült, Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta. A reformáció korán tért hódított és a XVI. században közepén református papjuk volt, használták a középkori templomot. Az 1595-ös összeírás erről tett bizonyságot.

• A tornanádaskai református templom

  Román stílusban épített és Szent Krisztina tiszteletére szentelt temploma a reformáció elterjedésétől kezdve 1764-ig állott református használatban. Egy régi feljegyzés a templom elvételét így adja hírül: "Nádaskának temploma nincsen, mivel 1764-ben 26 Mart a római katholikusok elfoglalták." A román kori katholikus templom átalakításokkal ma is fennáll.

• A tornakápolnai református templom

  

  további fotók

  Neve középkori kápolna létére utal. Ismereteinknek igen szűk keretet szab, hogy mindig filiaként tartozott egyik vagy másik szomszédos gyülekezethez, s iratok hiányában lehetetlen felderíteni a múltat. 1797-ben bontották le az előző fatemplomot. Jelenlegi templomukat 1801-02-ben építették észak-déli tengellyel késő barokk stílusban.

• A tomori református templom

  

  további fotók

  A jelenlegi templom feltehetően a XIV században épült gótikus stílusban, és a Tomory-család közreműködésével lett a premontreiek temploma. A XVI. században a reformátusok használatába került. S bár a templom kőfallal erősített védelmi hely volt, a XVII. század végére mégis elpusztult.

• A tolcsvai református templom

  

  további fotók

  A falu 1332-ben templomos hely volt, ma is meglevő római katholikus temploma a XIV. században épült gótikus stílusban, melyet 1530-tól az evangélikusok, majd a reformátusok használtak. Az 1595-ös összeírás szerint református templom. Báthory Zsófia katholikus hitre térése következtében között ez a templom újra a katholikusoké lett (1671-1705).

• A tokaji református templom

  

  további fotók

  Árpád fejedelem adta Tarcal vezérének azt a földet, amely a Tisza és a Bodrog összefolyásánál terül el és arra földvárat épített. 1074-ben a tokaji vár is állt, amit ugyan a tatárok leromboltak (1241), de 1398 után annak helyére új várat építettek. Temploma az Árpád-házi királyok idején (1000-1301) épülhetett, kik papjának adományozták a tiszai rév szombatnapi vámbevételét.

• A tiszavalki református templom

  

  további fotók

  1332-ben már állt Mindenszentek tiszteletére épült. A török hódoltság 150 éve alatt lakatlan volt a falu. 1714-ben tiszafüredi reformátusok vállalkoztak benépesítésére, akik vályogból építettek templomot, de 155 év alatt tönkrement ez a templom.

• A tiszaújvárosi református templom

  

  további fotók

  Ez a hely, ahol most város áll, 1945 előtt Tiszaszederkény község szántóföldje volt. A II. világháború után ennek a helynek a kijelölésével kezdődött meg egy új város építésének munkája. Nem messze innen épült fel a hatalmas gyár, a Tiszai Vegyi Kombinát, ahová az ország minden részéből jöttek dolgozni (és az új városban lakni) az emberek.

• A tiszatarjáni református templom

  

  további fotók

  Neve 1214 óta ismert. 1332-ben Szentháromság tiszteletére szentelt temploma volt. Még a középkorban mezővárosi rangot kapott, lakossága a XVI. század közepére reformátussá lett. Az 1595-ös összeírás szerint református volt a középkori kőtemplom. 1605-ben református lelkésze is volt. 1642-ben olyan rossz állapotban volt a templom, hogy helyreállításához a vármegye 12 forint segélyt adott.

• A tiszaszederkényi református templom

  

  további fotók

  Szederkény neve 1268-ban bukkant fel, 1332-ben Szent Miklósról nevezett temploma volt. Középkori birtokosai a Czudar család tagjai voltak, a XVII. század elejétől a Rákóczi, Erdődy és Fáy családok. A reformáció után (1595-ben) református templomáról szólt az összeírás, de ennek a templomnak sorsáról semmit sem tudunk.

• A tiszapalkonyai református templom

  

  további fotók

  1323 körül már állott Szent Bertalan tiszteletére szentelt kőtemploma. A falut 1544-ben felégette a török, majd lakói még abban a században reformátussá lettek. Az 1595-ös összeírás szerint használták a középkori templomot. A XVII. század közepén hosszabb időre néptelenné vált a falu. 1697-ben a víz alámosta a templomot s az a Tiszába dőlt.

• A tiszanánai református templom

  

  további fotók

  Neve 1261 óta ismert, 1325-ben és 1332-ben Egyházasnána templommal. 1552-ben török, 1556-ban tatár pusztítást szenvedett, de nemsokára újjáépült. Lakói a XVI. század végére reformátussá lettek. 1596-tól használták a középkori kőtemplomot, melyet később a Tisza áradása a folyó medrébe döntött (1746-ban az alacsony vízállásnál látszottak romjai, állítólag még 1940-ben is látták).

• A tiszalúci református templom

  

  további fotók

  A falu neve a honfoglalás óta ismert, és 1332-ben templomos hely. Mai temploma régebbi formában a XV. század végén épült, s a XVI. században a reformátusok használatába ment át. Egy 1592-es feljegyzés szerint a mai hajó nyugati része akkor már állott. Az 1595-ös összeírás szerint református templom. 1735-ben toldották ki a hajót kelet felé.

• A tiszaladányi református templom

  

  további fotók

  A középkorban templomos hely volt, azonban egyházának és templomának történetét homály fedi. A mai templom nyugat felé történt bővítéséről van tudomásunk, de az időpontot nem ismerjük. 1792-94-ben kapta nyugati homlokzat előtti 30 m magas órapárkányos tornyát. 1882-83-ban klasszicizáló stílusban újjáépítették és készítették belső berendezését.

• A tiszakeszi református templom

  

  további fotók

  A honfoglaló Keszi törzsnek volt itt szálláshelye, a falu róluk kapta nevét. Szent Simon és Judás apostolok tiszteletére épült egyháza volt 1332-ben. A korán reformátussá lett lakosság között 1591-ben református prédikátor szolgált. Az 1595-ös összeírás templomát református használatban találta. 1732-ben még mindig állt a régi, középkori eredetű templom.

• A tiszakarádi református templom

  

  további fotók

  Évszázadokon keresztül régi erdők és nádasok gyűrűjében meghúzódó kicsiny bodrogközi falucska volt. A hagyomány szerint: "a nagyon kicsiny és egészen téglával boltozott templom hosszú keskeny ablakokkal és cifra faragású kő-ajtóféllel bírt, napkeleti végén tégla oszlopokkal volt megtámasztva."

• A tiszadorogmai református templom

  

  további fotók

  Neve 1194-ben bukkan fel. A XIV. századtól köznemesi családok birtoka, majd a Tibold-családé lett. A XVI. század végén református a lakosság és az 1595-ös összeírás a középkori templomot református használatban találta. A XVII. század végére a felszabadító háburúk hadvonulásai, és a Tisza gyakori árvizei néptelenné tették a falut.

• A tiszacsermelyi református templom

  

  további fotók

  Bodrogközi tanyákból alakult 1948-ban ez a község. Az egykori uradalmi majorban épült 1936-ban e kicsiny templom. Az alapkőbe, egy literes üvegbe zárva helyezték el a templom építésére adományt tevők névsorát. A belső mennyezete sík, vakolt. Északi homlokzati tornyocskája inkább csak jelképnek épült.

• A tibolddaróci református templom

  

  további fotók

  Az Örös nemzetségből való Tibold-család építtette a középkori kőtemplomot. A reformáció hamar elterjedt a faluban. Az 1595-ös összeírás református használatban találta a templomot. 1688-ban és 1696-ban elhagyatott a falu és a templom. A Rákóczi-szabadságharc idején Szepessy Pál földesúr református telepeseket hozott a faluba, akik tovább használták a régi templomot.

• A teresztenyei református templom

  

  további fotók

  1743-ban épült az előző fatemploma, amelynek kazettás mennyezetéből megmaradt 46 egész, 3 fél és 6 hiányos tábla. Az egyik kazetta felirata szerint: "Padoltatott ez Isten háza 1761-dik esztendőbe..." 53 év alatt úgy megromlott e templom, hogy újat kellett helyette építeni. 1796-97-ben épült késő barokk stílusban a mai templom nyugat-keleti tengellyel a déli oldal közepéhez simuló, alsó részén kőtoronnyal, felül fa toronysisakkal, ma 14 m.

• A telkibányai református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1270 óta ismert. 1318-20-ban még állt a Szent Katalin tiszteletére szentelt ispotálytemplom, nyomai ma is láthatók a jelenlegi parókia mögött. A XIV-XV. század fordulóján állt az a kőtemplom, amely korábban épült gótikus stílusban, és a huszita támadások idején védelmet biztosított a lakosságnak. Ez idő tájt Telkibánya Magyarország Felvidékén található hét bányaváros egyike volt.

• A tardonai református templom

  

  további fotók

  Nincsenek adatok az egyház múltjáról. Csak feltételezzük, hogy a mai templom előtt három templomuk is volt már. Mai késő barokk stílusú templomát 1786-88-ban építették toronytalan északi homlokzattal, déli félköríves záródással, famennyezettel. A templom nyugati oldalának közepéhez 1811-ben építették a zömök tornyot.

• A tarcali református templom

  

  további fotók

  Könyves Kálmán királyunk 1100-ban Tarcalon tartott egyházmegyei zsinatot, itt hozott törvényében kimondta, hogy: boszorkányok nincsenek. A XV. században épült gótikus temploma, tornya előtt ferdén álló támpillérekkel, 1562-ben már a reformátusok használatába került. A református egyház itt tartott 1562-ben és 1564-ben zsinatokat. Ezeken fogadták el a Béza Tódor hitvallását, majd az utóbbin Kálvin Kátéját.

• A tállyai református templom

  

  további fotók

  1332-ben egyháza volt. A mezővárosnak 1591-ben Alaghy Judit férje, Rákóczi Zsigmond lett az egyik részbirtokosa. Ekkor terjedt el benne a reformáció úgy, hogy a város minden lakója református lett. Az 1595-ös összeírás a középkori kőtemplomát a reformátusok használatában találta. A templom azonban nemsokára kicsi lett a gyülekezetnek.

• A taktaszadai református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1270 óta ismert, de 1467-1567 között pusztán állt. 1600 után lett a Rákóczi-család birtoka, majd 1706 körül ismét elpusztult. 1717-20 között másik helyre telepítették, amikor új telepeseket is hoztak urai. Az első ismert református imaháza csupán nádból épült és náddal volt fedve, ami érthető módon rövid ideig tartott.

• A taktakenézi református templom

  

  további fotók

  A régi falu három kilométerrel délebbre feküdt a mainál, ahol 1814-ben épült az utolsó ismert templom. E falut a közeledő Tisza medre kényszerítette helyének megváltoztatására. A lakosság 1852-ben települt mai helyére. Az új faluban 1852-67 között építették fel a mai templomot keleti homlokzat előtti 19 m magas tornyával. A belső mennyezete sík, vakolt.

   

• A taktaharkányi református templom

  

  további fotók

  A falut 1567-ben török pusztítás érte, ezután egy időre elnéptelenedett. 1598-tól Rákóczi-birtok lett. 1736-ban kis fatemplom, 1750-ben második fatemplom épült, amit Csáji Márton püspök szentelt fel 1750. december 19-én. Mai templomát 1792-1806 között építették késő barokk stílusban, nyugati homlokzat előtti 33 m magas tornyával együtt.

• A taktabáji református templom

  

  további fotók

  A mai templom építése előtti időből semmit nem tudunk. De feltehető, hogy a faluban élt egyik legreformátusabb és legmagyarabb főúri családnak volt egy házi kápolnája, amelyben a jobbágyok is állhattak az istentiszteletek alatt. Báji Patay Sámuel helybeli főbirtokos építtette fel 1782-83-ban Magyarország egyetlen főúri barokk templomát, a keleti homlokzatból kicsit kilépő 24 m magas órapárkányos tornyávalegyütt.

• A szuhogyi református templom

  

  további fotók

  1332-ben már volt temploma és papja. A XVI században reformátussá lett a lakosság, az 1595-ös összeírás szerint a középkori templom az övék volt. 1598-ban lelkészük is volt. Későbbi katholikus földesuruk (gróf Gvadányi Ádám) az ellenreformáció idején, 1738. május 20-án mindenétől megfosztotta a református egyházat, elvette templomát, azt a pápistáknak adta, és megesküdött, hogy a faluban sohasem lesz többé kálvinista prédikátor.

• A szuhafői református templom

  

  további fotók

  1332-ben egyháza volt pappal. A reformáció korán elterjedt. A parókiát 1748-ban építették. Ismeretlen időben épült fa temploma 1763-ban leégett. Ezután határozták el, hogy új templomot építenek. 1782-83-ban épült késő barokk stílusban észak-déli tengelyben a mai templom. Az 1834-es földrengés megrongálta a templomot, de hamar kijavították.  

• A szőlősardói református templom

  

  további fotók

  Nevét 1324 körül említik először, amikor egyházának papja is volt. A templom a XIV-XV. századokban épülhetett gótikus stílusban, eredeti ablakformái ezt igazolták. A lakosság 1567 körül reformátussá lett, így a templom az ő használatukba került. Ezt bizonyítja az 1595-ös templomösszeírás is.

• A szögligeti református templom

  

  további fotók

  1250-ben román stílusban épült temploma 1595-ben református használatban volt. E templomot a katholikusok 1700-ban elvették a reformátusoktól. A reformátusoknak száz évig nem volt templomuk. A Türelmi Rendelet kiadása után, 1798-1800 között építették templomukat.

• A szirmabesenyői református templom

  

  további fotók

  A szórványban élő, és a XX. század második felében megszaporodott helybeli reformátusoknak a vasútállomás mellett lakó Boros József felajánlotta háza egyik szobáját istentisztelet céljára, ezt használták 1975. március-1994. december 24-ig. Amikor ezt kinőtte a lélekszámban megszaporodott gyülekezet, 1994. dec. 24-től 2000. aug. 13-ig a község kutúrházában tartották alkalmaikat.

• A színpetri református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás református templomáról szól. Sorsát nem ismerjük. 1748-ban épült egy fatornyos templom, ami 1791-ben leégett. Mai késő barokk templomukat 1792-ben, nyugati homlokzati tornyát 1793-ban építették. Egy 1877 előtti tűzvész az egész templomot elhamvasztotta. 1877-78-ban újjáépítették, azóta van díszes toronysisakja, a torony ma 25 m magas. A belső famennyezete kazettás jellegű, sötét színűre festett.

• A színi református templom

  

  további fotók

  Középkori története a múlt homályába vész. Csak egyet tudunk, hogy az 1595-ös összeírás református templomáról tett jelentést. 1683-ban a Bécs felmentésére sietett Sobieski János lengyel király hazafelé vonuló seregei még azt a kis szívességet is meg akarták tenni a Habsburg császárnak, hogy kiverik a kurucokat a szomszédos Szádvárból.

• A szilvásváradi református templom

  

  további fotók

  1576-ra reformátussá lett egyháza használta a középkori templomot, amit az 1595-ös összeírás is megerősít. 1628-ban épült templom toronnyal, mely a "mindent megemésztő idő érc-keze által leromboltatott". 1696-ban és 1732-ben is a reformátusok használták a régi templomot. A templom mellé 1746-ban fatornyot építettek, amely az új templom felépüléséig megvolt. E középkori templomot 1840-ben le kellett bontani.

• A szikszói református templom

  

  további fotók

  Szikszó neve 1307 óta ismert. Temploma gótikus székesegyháznak épült a XIV-XV. századokban, de építésén később is sokat dolgoztak. A tornyon van egy rejtett román stílű ablak, ez arra utal, hogy a templom a XIII. század első felében épült volna. Ekkor a gótikus építés már csak mint bővítés vagy átépítés jöhet szóba.

• A szerencsi református templom

  

  további fotók

  Temploma 1220 körül épült román stílusban. 1321-ben állt a templom, melyet 1480-ban gótikus stílusban átépítettek. A hajó déli oldalának közepén álló 26 m magas torony 1480 körül épülhetett. A torony alsó részén kőkeretes gótikus ablakok vannak, belső terében keresztboltozatos helyiség van, felső része barokk stílusjegyeket hordoz.

• A szentistvánbaksai református templom

  

  további fotók

  Nevét 1317-ben említik először. 1696-ban a reformátusoknak kőtemplomuk volt, ennek sorsa ismeretlen. Mai templomukat 1818-29 között építették késő barokk stílusban, a déli homlokzat előtti 24 m magas tornyával. A belsőt fagerendás sík mennyezet fedi, az épület északon félkörívesen záródik.

   

• A szendrőládi református templom

  

  további fotók

  Neve 1221 óta ismert, 1332-37-ben állt Mindenszentekről nevezett temploma. E vidék lakossága korán reformátussá lett. Az 1595-ös és az 1696-os összeírás református templomáról ad hírt. A reformátusok 1792-ben új templomot építettek, ami háromszor: 1823-ban, 1835-ben és 1874-ben égett le.

• A szendrői református templom

  

  további fotók

  Szent István tiszteletére épült középkori temploma. 1351-ben a pelsőczi Bebek család nyerte birtokul. 1544-ben város volt. 1566-tól végvárában német őrség tartózkodott. A városban korán tért hódított a reformáció, 1587-ben lelkészt tartottak és használták a régi kőtemplomot annak minden gazdaságával, dézsmájával és malom-vámjával együtt.

• A szemerei református templom

  

  további fotók

  1595-ben, 1696-ban és 1733-ban középkori temploma református használatban volt. 1770-ben tűz pusztította el az egyházközség iratait, ezért a korábbi eseményeket nem ismerjük. 1796-ban bontották le régi templomot. 1796-1800 között építették copf stílusban déli 25 m magas homlokzat előtti órapárkányos tornyával mai templomukat.

• A szegilongi református templom

  

  további fotók

  A szegilongi kicsiny református gyülekezetnek a Sárospataki Református Főiskola ifjúsága kétkezi munkával épített templomot 1942-49 között, keleti homlokzati 13 m magas tornyával. A belsőnek fa gerendavázas födéme van. A 80 kg-os (49 cm) harangot Egry Ferenc öntötte 1914-ben Kisgejőcön, felirata is csak ennyi. A 40 kg-osat (20 cm) Szlezák László 1928-ban Bp-en.

• A szászfai református templom

  

  további fotók

  1332-ben egyházas falu. Legrégebbi ismert temploma 1571-ben már állott. Az 1595-ös összeírás református templomról tett jelentést. A templom 1693-ban leégett. 1696-ban és 1733-ban is a reformátusoké volt a templom. Mai templomukat 1805-11 között építették késő barokk stílusban, torony nélkül.

• A szalonnai református templom

  

  további fotók

  A XII. század második felében épült Szent Margit tiszteletére román stílusban tört kőből egy kerektemplom, mely ma a templom 5 méter sugarú keletelt szentélye kis apszidiollal. De mert ez később szűknek bizonyult, a XII-XIII. század fordulóján nyugati részét lebontották és hozzáépítettek egy szabálytalan négyszögű hajót.

• A szalaszendi református templom

  

  további fotók

  1936-ban egyesítették Szala és Szend községeket. Itt az alsószendi templomról beszélünk. A XIII. századig két külön falu volt: Al- és Felszend. 1332-ben mind a két Szenden volt templom pappal. Alsószend mai református temploma a XV. században épült gótikus stílusban, bizonyítja ezt támpilléres, a nyolcszög három oldalával záruló keletelt szentélye.

• A szalai református templom

  

  további fotók

  1936-ban egyesítették Szala és Szend községeket. Itt a szalai templomról beszélünk. Az 1595-ös és az 1696-os összeírás a falu református templomáról szól. Jelenlegi templomát 1824-28 között építették késő barokk stílusban. A templom falait támpillérek erősítik, nyugati vége félkörívesen zárul. A belső mennyezete fából készült.

• A szakácsi református templom

  

  további fotók

  A falu 1576-ban és 1582-ben török pusztításnak esett áldozatul. 1736-ban a reformátusok újjáépítették régi romos templomot. A templom 1818-ban a fél faluval együtt leégett. A falak anyagának felhasználásával építették 1820-24 között a mai késő barokk templomot, déli homlokzat előtti 15 m magas tornyát 1845-ben emelték. A belsőnek sík famennyezete van.

• A sóstófalvai református templom

  

  további fotók

  1867-ben egy épületben, egy tető alatt volt az imaház, az iskola és a tanítói lakás. A mai templomot 1938-39-ben építették északi homlokzat előtti 16 m magas tornyával. A belső mennyezete cseh-süveg boltozatos.

• A simai református templom

  

  további fotók

  A korábbi időkből semmi ismeretünk nincs. 1823-ig az iskolában tartották az istentiszteleteket, de olyan szorosan voltak , hogy már nem fértek el benne. 1847-48-ban építették kis templomukat, kerekített déli záródással. Ekkor még állt a templomtól keletre egy fa harangláb.

• A serényfalvai református templom

  

  további fotók

  A falu 1560 körül török pusztításnak esett áldozatul. Temploma a XVI. században református használatba került, de később elpusztult. A XVIII. századi katholikus lakosok betelepítése következtében elfogytak a faluból a reformátusok. A jelenlegi csekély számú református hívek 1976-ban vásároltak maguknak egy falusi házat, melyben kis imatermet rendeztek be. 1990-ben templomot építettek.

   

• A semjéni református templom

  

  további fotók

  Középkori történetét nem ismerjük. 1629-ben a semjéni reformátusok templomukat zsindelyezték. 1782-ben azt írták, hogy a nagy pestis előtt volt temploma az ecclesiának. Mai templomát 1839-44-ben építették késő barokk stílusban nyugati homlokzati tornyával. A belső mennyezete három csehsüveg boltozatos, keleti vége félkörívesen zárul. A templomot 1984-85-ben felújították. Felirat az úrasztala lábán: "Szendi József készíttette 1853. esztendő."

• A selyebi református templom

  

  további fotók

  Román stílusban épült középkori temploma a XVI. század második felétől a reformátusoké lett. Az 1595-ös összeírás erről szól, 1733-ban is református, de a XIX. század végéig csak reformátusok laktak a faluban. 1883-ra nagyon megromlott a templom, életveszélyessé lett, ezért a hatóság bezáratta és lebontották.

• A sátoraljaújhelyi református templom

  

  további fotók

  A XIV. században Szent Egyed tiszteletére épült és 1482-ben újjáépült templomát 1560-ban Perényi Gábor a reformátusok használatába adta. Az 1595-ös összeírás erről a református templomról ad hírt. A XVII. század közepétől Újhely a Rákóczi fejedelmi család birtoka lett. Ezért 1671-ben, Báthory Zsófia katholikus hitre térése következtében a hegyaljai református templomokat az újhelyivel együtt a katholikusoknak adatta.

• A bodroghalászi református templom

  

  további fotók

  A falut 1950-ben csatolták Sárospatakhoz. Középkori református temploma 1681-ben a katholikusok által elfoglalt templomok listáján szerepelt. A mait megelőző templomát 1771-74 között építették, amely mellé haranglábat állítottak. A jelenlegi templomot 1823-26 között építették késő barokk stílusban, gerendás famennyezettel torony nélkül.

• A sárospataki református templom

  

  további fotók

  Első ismert temploma a XIII. században épült román stílusban, amit az 1377-es tűzvész után háromhajós gótikus bazilikává építették. A XV. század végén mindezt lebontották, és alapfalaira gótikus csarnoktemplomot építettek. 1540-től Perényi Péter birtoka Patak, meghonosodott benne a reformáció.

• A sárazsadányi református templom

  

  további fotók

  A jelenlegi község Bodrogsára és Bodrogzsadány egyesítéséből jött létre 1949-ben. Bodrogsárán (Ósárán) volt 1818-ban épült paticsfalú református templom fatoronnyal. Az egyház 1818-ban kezdte építeni a templom déli oldalán a cintermet, s rá a haranglábat.

• A sályi református templom

  

  további fotók

  A falu 1348-ban az Örösúr nemzetség birtoka, majd a Sályi, a Tibold és a Bors családoké lett. 1576-ban már református egyháza volt és használták a középkori kőtemplomot, ezt igazolja az 1595-ös templomösszeírás.

• A sajóvelezdi református templom

  

  további fotók

  A Hunt-Pázmány nemzetség 1294 előtt építette várkastélyát. 1411-től 300 éven át a Kövér-család a birtokosa. Kövér Dorottyának a Rákóczi Györggyel kötött házassága révén (kb. 1550) a Rákóczi fejedelmi család birtoka lett. Ettől kezdve lakossága református, 1596-ban lelkészük volt és használták a Szent Margitról nevezett Sajó-parti középkori kőtemplomot.

• A sajóvámosi református templom

  

  további fotók

  Neve a Váradi Regestrumban bukkan fel 1219-ben. 1320-26 között említik Szent Katalinról nevezett kápolnáját, amikor jelentős vámszedő hely és megyei közgyűlések színhelye. A vámosi földvár jelentőségét mutatja, hogy a husziták XV. századi betörését ennek őrsége hárította el.

• A sajószentpéter-bányai református templom

  

  további fotók

  A község XX. századi gyors fejlődése késztette a sajószentpéter-bányai egyházrész megalakulását 1948-ban. 1950-ben várárolták a telket, melyre építették a kicsiny templomot. A templomot 1950. szeptember 17-én avatták fel. 1958-ban önállósult az egyházrész. 1960-ban építették az épület délkeleti sarka elé a 8 m magas haranglábat. 1978-ban épült egy kis gyülekezeti terem az épület északi végéhez.  

• A sajószentpéter-nagytemplomi református templom

  

  további fotók

  1293-ban piacos vásártartó hely volt. 1332-ben Szent Péterről nevezett egyháza, a megye egyik legnépesebb egyháza volt. (A középkorban állt a temetőnél egy másik kőtemplom is.) 1446-ban egy huszita támadás elpusztította a mezővárost. Utána 1466-ban Mátyás (1456-1490) királytól kapott újranépesítési engedélyt.

• A sajólászlófalvai református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás szerint a reformátusoké a középkori kőtemplom, amelyet 1706-ban újjáépítettek. Ez a kis templom a jelenlegi parókia udvarában 1808-ban még állt, de akkorra erősen megromlott. Helyette száz méterrel távolabb, 1819-27 között építették fel az új templomot nyugati homlokzati 26 m magas tornyával együtt, amit 1828-ban szenteltek fel.

• A sajókeresztúri református templom

  

  további fotók

  Nevét a falu Szent Keresztről nevezett templomáról kapta, mely a XIII. században épült román stílusban, majd a XV. században gótikus stílusban átépítették. 1576-ban önálló református egyháza volt, mely a középkori templomot használta. A templom a törökvilág végi (1680-90) harcok során rommá lett, 1709-ben építették újjá.

• A sajókazai református templom

  

  további fotók

  Neve 1231 óta ismert, amikor Szent Jánosról nevezett monostora volt, és 1329-ben állott Szent Vidről és Modestről nevezett plébániatemploma, amelyhez gótikus, támfalas, keletelt szentélyt építettek a XIV. században. A népes falu 1461-re városi rangot és vásárjogot kapott.

• A sajókápolnai református templom

  

  további fotók

  1317 után bukkan fel neve. 1332-ben Szent Mártonról nevezett egyháza volt. Az 1555. évi török dúlás után néptelenné vált a falu. Hazatelepülő lakói 1577-ben már református egyházat alkottak és használni kezdték a középkori kőtemplomot. Az 1595-ös összeírás a templomot a reformátusok birtokában találta.

• A sajóivánkai református templom

  

  további fotók

  Régi fatemploma 1761-ben épült, mellé 1775-ben készült fa harangláb, amit 1864-ben újítottak. Mai templomát 1808-27 között építették. Díszítés nélküli sík famennyezete 1824-ben készült. A 17 m magas tornyot 1924-ben építették az észak-déli templomhajó nyugati oldalának közepéhez.

• A sajóhídvégi református templom

  

  további fotók

  1332-ben egyháza volt, de közel 500 év történetét nem ismerjük. Előző fatemploma a jelenlegi templomtól északra állt. A mai templomot 1804-10 között építette a gyülekezet. A nyugati homlokzat előtti tornyot 1832-ben emelték. 1885-ben egy nagy tűzben leégett a templom, de ugyanabban az évben újjáépült.

• A sajóecsegi református templom

  

  további fotók

  A falu 1200 körül királyi birtok volt. A XVI. század közepén reformátussá lett lakossága a középkori gótikus templomot használta. A templom a 15 éves háború idején (1596 után) erősen megrongálódott, de 1656-ban a hívek a vármegye segítségével újjáépítették.

• A sajóbábonyi református templom

  

  további fotók

  Neve 1325-ben bukkan fel. A falut 1564-ben török pusztítás érte, ezért sokáig lakatlan, mert lakói nem bírták elviselni a török adóterheket. A XVII. század közepén kezdett benépesülni református lakókkal. Régi templomairól semmit sem tudunk.

• A rásonyi református templom

  

  további fotók

  1938-ban egyesítették Rásony, Abaújsáp és Szárazberencs nevű falukat a fenti néven. Mi itt a rásonyi templomról beszélünk. A román kori templom két szakaszban épült. Korábbi, nyugati része feltehetően a XII században készült, alsó kváderköves falazaton téglafalazással, sarkain falpillérekkel, nyugati homlokzatánál egykori kegyúri karzaton emelkedő toronnyal, amelynek csak homlokoldala maradt meg az oromfalban.

• A rudolftelepi ökumenikus templom

  Ökumenikus templomot épített a község a polgármester vezetésével 2000-ben, a faragások Zilahy Józsefet dicsérik. Két római kath. harangja van.

• A rudabányai református templom

  

  további fotók

  Neve 1299-ben tűnik fel először, 1319-ben pedig már mint helységnév szerepel. 1351 körül Nagy Lajos király birtoka, aki városi rangra emelte, s mint ilyen, egyike volt a hét felső-magyarországi bányavárosoknak. A XIV. század végén kora gótikus stílusban épült temploma.

• A ricsei református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás idején református temploma volt. 1609-re néptelen, puszta hely lett a falu. Az 1733-as vizsgálat talált a faluban egy középkori romos kőtemplomot. A reformátusoknak 1781-ig volt egy fa haranglábuk, 1788 körül pedig volt roskadozó kis templomuk.

• A révleányvári református templom

  

  további fotók

  A falu első ismert temploma 1740-ben épült a Tisza partján. A következő 1796-ban épült paticsból, melyet 1840-ben megújítottak, és 1894-ig használtak. 1894-ben építették a mai templomot nyugati homlokzat előtti, 18 m magas tornyával. A belső mennyezete sík, vakolt, keleti vége a nyolcszög három oldalával zárul.

• A rásonysápberencsi református templom

  

  további fotók

  1938-ban egyesített három község közül most a szárazberencsi templomról beszélünk. De a leírást a szomszédos Léhen kezdjük. A közeli Léhen volt a középkorban egy kőtemplom, melyet a XVI. század végén a reformátusok vettek használatba. 1680 körül lakatlanná vált a falu és a templom is rommá lett.

• A rakacaszendi református templom

  

  további fotók

  A templom története 1960-ig ismeretlen volt. Egy szerencsés villámcsapás miatt lepergett a vakolat, alóla freskótöredékek kerültek elő. 1974-ben kezdődött a feltáró és helyreállító munka. Megállapították, hogy itt egymás mellett két románkori templom épült. Az egyik a XII. század elején téglából s ezt Szűz Mária tiszteletére szentelték, ezt az egyházat 1335-ben kirabolták.

• A ragályi református templom

  

  további fotók

  Neve 1283-ban merül fel, de ekkor már állt a XIII. század elején épült román stílusú temploma. A török 1564-ben elpusztította a falut. A visszatelepedő református lakói megújították és használatba vették a templomot. Belső berendezése a padok, a karzatok, a szószék és a pelikános szószékkorona népies barokk stílusban készült 1790 körül.

• A radostyáni református templom

  

  további fotók

  Nevét a Váradi Regestrum említi először 1219-ben, amikor borsodi várnépek laktak benne. A török 1554-56-ban elpusztította a falut, mely egy időre néptelen lett. Az újra telepedő lakói már reformátusok voltak és a középkori kőtemplomot vették birtokukba, erről tesz jelentést az 1595-ös templomösszeírás is.

• A putnoki református templom

  

  további fotók

  A középkorban a Putnoky-család építtetett várat és annak a déli részén templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére. Neve 1286-ban szerepel. 1550 körül alakult meg a református egyház, melynek első ismert prédikátora Thúry György volt. Valószínűleg a reformátusok használatába került a középkori templom, melyről semmit nem tudunk.

• A pusztafalui református templom

  

  további fotók

  A XVI. században református temploma volt, ami az 1681-ben az elfoglalt templomok listáján szerepelt. Az egyházközség történetéről keveset tudunk. A jelenlegi templom 1806-ban egy korábbi templom maradványaiból (átépítésével) épült nyugati homlokzat előtt 23 m magas tornyával. 1925-ben felújították.

• A prügyi református templom

  

  további fotók

  1300 körül temploma volt. 1562-ben református egyháza és temploma volt. A templom 1753-ban leégett. E középkori kőtemplomot 1770 körül a vármegye engedélyével ideiglenesen helyreállították, bár használni már alig lehetett. Ezért a földesúr adományozott az egyháznak új templomtelket és arra építették 1803-10 között a templomot.

• A poroszlói református templom

  

  további fotók

  1209-ben Boldogságos Szűz Máriáról nevezett bencés apátsági templom állt a faluban. 1427-ben már két temploma volt, az egyik kéttornyú, a másik torony nélküli. Lakói a XVI. század végére reformátusokká lettek, 1639-ben népes református egyház. A bencés monostor ekkorra rommá lett, de az apátsági templom megvolt, bizonyára református használatban.

• A perkupai református templom

  

  további fotók

  1332-ben templomos hely volt. A XVI. század derekán reformátussá lett a falu népe, és birtokba vette a középkori templomot. Egy 1590-es híradás szerint Szögliget filiája, és fatalpas temploma van. Az 1595-ös templomösszeírás említi. 1784-ben a falu 46 háza, a templom, a paplak és az egyház felszerelések (kegyszerek és anyakönyvek) a tűz martaléka lettek.

• A perei református templom

  

  további fotók

  Neve 1282 óta ismert. Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt, de erről semmit sem tudunk. A templom padlózata alatt van a Bárczay család kriptája, ők voltak a falu birtokosai. Lehet, hogy mindig ezen a helyen állt a templom, bár e templomot 1813-ban építették, vagy alakították át az előzőből.

• A parasznyai református templom

  

  további fotók

  Neve 1286 óta ismert. A falut 1554-ben elpusztították a törökök. Visszatelepülő lakosai már reformátusok voltak és birtokukba vették a középkori kis kőtemplomot. Ez az utolsó török dúlás idején rommá lett, majd a törökök kiűzése után a vármegye segítségével felépítették.

• A pányoki református templom

  

  további fotók

  Neve 1263 óta ismert. 1696-ban és 1733-ban református gyülekezete a középkori kőtemplomot használta. Többet ebből az időből nem tudunk. 1873-ban égett le az előző templom, elégtek az egyház iratai is.

• A pamlényi református templom

  

  további fotók

  Torna vármegye legrégebbi településeinek egyike. Neve 1317-től ismert. Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt. Az 1696-os és 1733-as feljegyzések a reformátusok fatemplomáról emlékeznek. Ez a három adat az egyház életének folyamatosságát jelzi. Mai temploma 1778-ban épült torony nélkül.

• A pálházai református templom

  

  további fotók

  A mai templom építése előtti időkből semmi ismeretünk nincs az egyház történetéről. 1812-ben építették a jelenlegi templomot torony nélkül. A torony 1910-ben készült el a déli homlokzat előtt, 18 m magas. A belső bolthajtásos mennyezete vakolt.

• A pácini református templom

  

  további fotók

  1247-ben Roland nádor birtoka. Várkastélyát a Mágócsy testvérek építették 1581-ben. Az első egyházi híradás 1629-beli, amikor régi templomát fedelezni kellene. Sajnos, sem a korábbi, sem a későbbi templomairól nem tudunk semmit.

• A susai református templom

  

  további fotók

  Korábbi történetéről semmit sem tudunk. 1897-ben bontották le a régi fatemplomot, és ugyanabban az évben építették a jelenlegi templomot a község feletti domboldalon, a temető szélén, déli homlokzata előtti 18 m magas tornyával. A belső mennyezete fakazettás, egyforma színezéssel. A torony alatt látjuk az I. világháborús emléktáblát.

• A sajóvárkonyi református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeíráskor református temploma volt. Az ellenreformáció miatt szűnt meg a református egyház. Bővebb adatokkal ezekből az időkből nem rendelkezünk. A XX. századi fejlődés, a közeli gyáripar keltette életre itt a református hitéletet.

• A járdánházai református templom

  1946-ban alakult Járdánháza központtal a református missziói egyházközség, melyhez a környék hét-nyolc községében lakó hívek tartoztak. 1955-ig Ózdon lakott a lelkésze, ekkor megvásárolták a volt csendőrlaktanya épületét, mely már abban az időben is igen régi ház volt. Ennek egyik szobáját használták imateremnek. A ház ma lakatlan. Harangjuk nincs.

• Az ózdi református templom

  

  további fotók

  Neve 1272-ben bukkan fel. A XIX. század közepétől indult fejlődésnek a város, ez hozta el az ózdi reformátusok első templomának építési idejét. 1904-05-ben épült az északi homlokzatból kissé kilépő 25 m magas tornyával a templom. A templomot a keleti és a nyugati oldalán 1943-44-ben kiszélesítették. A belső mennyezete vakolt.

• Az oszlári református templom

  

  további fotók

  Az alán törzsbeli falu neve 1292-től ismert . 1332-ben Szent Gergelyről nevezett egyháza volt. Középkori templomát valószínűleg birtokosa, az Örösúr nemzetség építtette. A falut 1544-ben és 1583-ban feldúlták a törökök, majd hódoltsági terület lett. Lakói a XVI. század végére reformátusokká lettek.

• Az ónodi református templom

  

  további fotók

  Neve 1270-ben merül fel, 1330-ban Czudar Péter, birtokos ura várfallal vette körül templomát (ez a család építtette várát is). 1332-ben egyháza volt. Zsigmond király (1387-1437) városi rangot adott neki. Lakossága a XVI. század második felében reformátussá lett. 1582-ben a török felégette a várost és a várat is.

• Az ongai református templom

  

  további fotók

  Neve 1222 óta ismert. 1335-ben egyháza volt. 1400 körül építette birtokosa a a gótikus templomot, amelyet a korán reformátussá lett lakosság az 1595-ös templomösszeírás idején használt. A falu a középkorban 5 km-rel északabbra feküdt a jelenlegi helyénél.

• Az ondi református templom

  

  további fotók

  A falu Ond vezértől kaphatta nevét. 1332-ben egyháza volt. 1567-ben a török támadás elpusztította a falut. 1595-re újra népesült, lakói reformátusok voltak, kiknek az azévi összeírás szerint templomuk volt, s valószínűleg 1722-ben a szentéllyel ellátott középkori templomot használták.

• Az olaszliszkai református templom

  

  további fotók

  IV. Béla 1248-ban adományozta az olasz szőlőművelőkkel betelepített falut a szepesi káptalannak és prépostnak. 1332-ben egyháza volt. Mátyás király vásárjogot és városi rangot adományozott a községnek. A XIV. században épített gótikus (ma is fennálló) római katholikus templomot 1525-ben már a protestánsok használták, majd a reformátusoké lett és volt az 1595-ös összeíráskor is.

• Az ócsanálosi református templom

  A 155 kg-os (66 cm) harangot Szlezák László öntötte Bp-en, felirata: „Isten dicsőségére állították Ócsanálos lakosai,1928.”

• A nyomári református templom

  

  további fotók

  1332-ben Szent Mihályról nevezett temploma volt. A XVI. század második felében a törökök többször is elpusztították a falut. Lakói 1610 körül telepedtek vissza és már reformátusok voltak, kijavították és használatba vették a középkori kőtemplomot. A török hódoltság végére ismét elnéptelenedett a falu, földesurai 1690 után népesítették be a falut református és katholikus lakókkal.

• A nyíri református templom

  

  további fotók

  1788 körül még álltak a Kápolna-pusztai temető közepén egy régi templom falai. Ennek köveiből épült 1802-04 között a jelenlegi templom és torony. Korábbi templomokról nincs tudomásunk. A templom 1895-ben nagyjavítást kapott, 1984-ben pedig megemelték falait, új mennyezet és tető épült, új belső berendezést készítettek.

• A mezőnyéki református templom

  

  további fotók

  Mezőnyék és Ládháza községeket 1928-ban egyesítették. Itt most Mezőnyékről beszélünk. A falu a honfoglaló Nyék törzstől kapta nevét. 1332-ben már állott Szent Miklósról nevezett temploma. A falu 1429-től a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól.

• A nyékládházai református templom

  

  további fotók

  Itt Ládházáról beszélünk. A reformáció elterjedt ugyan, de a XVII. században elpusztult a falu. 1732-ben csak néhány református használta a templomot. 1746-ban népesült be a falu reformátusokkal, akiknek már nem volt elégséges a kicsiny templom, de igen avult volt a templom mellett álló harangláb is.

• A noszvaji református templom

  

  további fotók

  Neve 1248-ban bukkan fel, de románkori temploma a XII. században épült, s a következő században félköríves román stílusú szentéllyel bővítették, átmeneti stílusban boltozták és festették. Szentélyét a XV. században két boltmezős gótikus szentéllyé építették át. Egy kapukeretét megőrizték a mai templomban.

• A nemesbikki református templom

  

  további fotók

  Neve 1292-ben felbukkant, 1332-ben templomos hely. A XVI. században reformátussá lettek lakói, 1595-ben az összeírás református templomukról szól. A végzetes mezőkeresztesi csata (1596) következtében 40 másik faluval együtt elpusztult a falu, de 1616 körül újra népesült református lakókkal.

• A nekézsenyi református templom

  

  további fotók

  A középkorban a Rátold-nemzetség birtoka. Reformátussá lett lakói a XVI. században használatba vették a középkori kőtemplomot. Az 1595-ös összeírás is erről szól. A falut lakói 1688 körül pusztán hagyták, majd az ezután beköltözők mindnyájan reformátusok voltak.

• A nagyvisnyói református templom

  

  további fotók

  1320 körül már temploma volt. 250 év történetére homály borul. Középkori temploma az 1595-ös összeírás szerint református használatban volt. 1720-ban kőtemplomáról írtak, melyben szentély is volt. Az 1732. évi vizsgálat megállapítása szerint a templom még a reformáció előtt épült, és kálvinista prédikátor szolgált benne.

• A nagyrozvágyi református templom

  

  további fotók

  A reformáció terjedése után, az 1595-ös összeírás református templomról szól. De 1696-ban már fatemplomot használtak, ebben volt a Pallagi-család kriptájának fedőlapja. Ezt a templomot 1820-ban lebontották, helyette 1820-23 között kőtemplomot építettek, ez nem felelt meg a követelményeknek, ezért 1912-ben lebontották.

• A nagykinizsi református templom

  

  további fotók

  Neve 1332-ben Szentgyörgykinizs. A jelenlegi épület keskenyebb nyugati része a XIV. században épített gótikus templom. A XVI. században református használatába ment át. A templomot 1760-ban barokkos stílusban nagyobbították, hozzá toldották a toronytalan homlokzatú és a réginél szélesebb keleti részt.

• A nagybarcai református templom

  

  további fotók

  Neve 1287-ben Felbarca formában bukkan fel. Román stílusban épült temploma a XIII. században, mely a XVI. században a lakossággal együtt reformátussá lett. Az 1595-ös összeírás is erról szól. 1597-ben lelkésze volt. 1903-ban ezt írták a templomról: "A kerek záródású, szentéllyel bíró és még a XIII. században épült templom eredeti állapotában van. Tornyának négy oldalán igen szép románkori ikerablakok vannak, sisakja alatt körbefutó deszkázott folyosó van."

• A monoki református templom

  

  további fotók

  A falu Monak kun vezértől kapta a nevét. Évszázadokon át a Monaky-család birtoka, akiknek itt várkastélyuk volt. 1332-ben templomos egyház. A törökök 1566-ban elpusztították a falut. Az újra települt lakosság református vallású volt, kijavította és használta a középkori templomot. Az 1595-ös templomösszeírás is erről szól.

• A miskolc-tetemvári református templom - deszkatemplom

  

  további fotók

  A XV. sz. környékén alakult ki ezen a részen az újváros, temetkezési helyül a mai tetemvári temető szolgálat. 1544. évi törökdúlás után épült újváros lakóit az 1600-as évek első harmadában pestisjárvány tizedelte. Ekkor a külső temetőben többszáz holttestet magasra hantolt tömegsírba fektették. a helyet ettől kezdve hívták Csontvárnak, majd Tetemvárnak. A hagyomány szerint a város egyik legrégebbi temetőjében, a Tetemváron építették 1637-ben az első istentiszetelti helyet,amit 1698-ban zsindelyeztek.

• A miskolc-szirmai református templom

  

  további fotók

  A községet 1950-ben csatolták Miskolchoz. Neve 1343 óta ismert. A helységet 1544-ben feldúlta a török, de ugyanezen század végére már újranépesült. Lakói ekkor református vallásúak voltak, kiknek az 1595-ös összeírás szerint templomuk volt.

• A miskolc-perecesi református imaház

  

  további fotók

  1910-ben állítottak haranglábat, majd 1940-ben alakítottak ki egy családi házból imaházat. Majd amikor az egyházközség híveinek szaporodása következtében az imaterem szűknek bizonyult, a gyülekezet elhatározta, hogy eladja a parókiát és az imaházát, s helyette vásárol egy központi helyen levő telket, amelyre felépíti az új imaházat és parókiát. 1986-ban kezdődött az építkezés, és 1988-ra befejeződött.

• A miskolc-Kossuth utcai református templom

  

  további fotók

  Az avasi és a tetemvári templomok nem tudták befogadni a szaporodó lakosságot, ezért az egyház elhatározta, hogy új és impozáns nagy templomot épít. Báró Vay József egyházkerületi főgondnok eszközölte ki 1785-ben az építési engedélyt, ami abban az időben országos eseménynek számított.

• A miskolc-hejőcsabai református templom

  

  további fotók

  1945-ig, a Miskolccal való egyesítéséig önálló falu volt, melynek neve először 1067-ben bukkant fel Soba alakban. 1334-ben már állott a Szentháromság tiszteletére szentelt temploma. 1544-ben, majd ezt követően még megszámlálhatatlanul sokszor érte a falut török dúlás.

• A miskolc görömbölyi református templom

  

  további fotók

  A községet 1950-ben csatolták Miskolchoz. Miskolc 1544. évi török dúlása során a falu elpusztult. Újranépesítő lakói református vallásúak voltak. Az 1595-ös összeírás középkori templomát református használatban találta. A sok háborús dúlás és pusztítás, valamint a Habsburg királyok telepítési politikája miatt kicserélődött a lakosság.

• A miskolc-diósgyőrvasgyári református templom

  

  további fotók

  1926-28-ban szecessziós stílusban építtették a templomot. A nyugati homlokzat előtti torony 1927-ben lett kész. A templom oikosz tetőszerkezettel készült, amely alatt a belső magassága13 méter. A templom minden bútorát a Szentháromság szimbólumaival díszítették, fából faragták a több száz művészi kazettát.

• A miskolc-diósgyőri református templom

  

  további fotók

  A középkori várost 1950-ben csatolták Miskolchoz. 1332-ben Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma állt. 1440-ben mezővárosi lett. A XV. században épült a gótikus templom, mely a korán reformátussá lett lakosság birtokába került. 1577-ben lelkésze volt.

• A miskolc-csabai-kapui református imaház

  

  további fotók

  Az avasi egyházközségnek a templomtól távolabb volt egy imaháza, amelyet 1938 óta használt a környéken élő reformátusság, de azt a város lebontásra ítélte. ezután új (a mai) imaház alapkövét tették le 1949. október 24-én. az egyházrész 1950. szeptember 1-én önállósult. Az új egyházközség templomszerű gyülekezeti háza 1957-re készült el. Harangjuk nincs.

• A miskolc-avasi református templom

  

  további fotók

  A honfoglaláskor (886) Árpád adományozta ezt a földet Bors vezér apjának, tőlük származik a névadó Miskolcz nemzetség. 1332-ben temploma volt. A mai késő gótikus templomot 1411-1489 között építették, a nyolcszög három oldalával záruló keletelt szentéllyel, déli oldalán támpillérekkel, mérműves ablakokkal.

• A miskolc-alsóvárosi református imaház

  

  további fotók

  A miskolci református egyház a város növekedésével újra és újra lehetőséget teremtett az új területeken önálló anyaegyházak életre keltésére.

• A mikóházai református templom

  

  további fotók

  A XVI. században reformátussá lett lakóinak az 1595-ös összeírás szerint templomuk volt. Ez a templom az idők folyamán elpusztult és a gyülekezet tagjai is elfogytak. A XIX. században idetelepült reformátusok szükségét érezték a harangszónak, ezért 1880 körül felállítottak egy kis haranglábat.

• A mezőzombori református templom

  

  további fotók

  Középkori történetét nem ismerjük. A törökök 1567-ben elpusztították a falut. De az 1595-ös összeírás református templomáról szól. Valószínű, hogy a középkori templomot használták. 1598-tól kezdve a fejedelmi Rákóczi-család birtoka a falu.

• A mezőnagymihályi református templom

  

  további fotók

  1300 körül az Örösúr nemzetség birtoka, 1447-ben Hunyadi János kormányzó a Tibold és a Geszti családoknak adományozta. 1544-ben a török pusztításának esett áldozatul a falu. A visszatelepedők már reformátusok voltak, és használták a középkori templomot.

• A mezőkövesdi református templom

  

  további fotók

  A XV. században épült gótikus templomot a XVI. században tért hódított reformáció következtében a helyi reformátusok vették használatba, kiknek 1576-ban lelkészük volt. Az 1595-ös összeírás szerint a templom református volt.

• A mezőkeresztesi református templom

  

  további fotók

  IV. Béla király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet kiváltságaik megtartása mellett 1238-ban a jeruzsálemi johannita (keresztes) lovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta nevét. A tatárjárás (1241) után elnéptelenedett, de 1323-ban még mindig a keresztesek birtokában volt.

• A mezőcsáti református templom

  

  további fotók

  Nevét 1225-ben bukkan fel. Első ismert temploma a XIV. században állt. Lakói a XVI. században reformátusokká lettek, és 1576-ban lelkészük volt. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól. 1596 után lakói meghódoltak az egri töröknek, de az állandó török zaklatások miatt (adószedés, rablás) egyre jobban elnéptelenedett, sőt egy időre pusztává lett a falu.

• A meszesi református templom

  

  további fotók

  1332-ben állt torony nélküli kőtemploma, amely az 1200-as években épülhetett és nagyon hasonlított a rakacaszendi templomhoz. Ez a templom a XVI. században a reformátusok használatába került, erről szól az 1595-ös jelentés.

• A méra-felsői református templom

  

  további fotók

  1332-ben állott Felsőmérán egy XII. századi eredetű, román stílusban épült templom. A reformátussá lett lakosság használta ezt a templomot, erről szól az 1595-ös jelentés. A törökvilág ugyan megritkította a lakosságot, de 1696-ban is a reformátusoké volt a templom.

• A méra-alsói református templom

  

  további fotók

  Almérán 1302-ben építettek kápolnát. A XVI. században reformátussá lett lakossága használatba vette ezt a kicsiny templomot, amiről az 1595-ös összeírás is mint református templomról szól. A templom a XVIII. századra használhatatlanná lett.

• A megyaszói református templom

  

  további fotók

  István király idejében (1000-1038) épült fel az ún. Isten-hegyén az első temploma, de ezt a tatárok elpusztították (1241). Nagy Lajos király a falut 1352-ben a Czudar-családnak adományozta, valószínűleg ők építették a XIV. században a középkori, gótikus templomot sokszögű szentélyével együtt.

• A martonyi református templom

  

  további fotók

  Ez a föld 1249-ben még Szalonnához tartozott, 1283-ban már mint falu szerepel. Középkori birtokosai, az Örösúr nemzetség leszármazottai, a Martonyi melletti Hármashegyen 1341-85 között pálos rendi kolostort építtettek, mellé épült 1411-re egy gótikus templom, melynek 1550 körüli pusztulása óta még ma is jelentős maradványai vannak.

• A mályinkai református templom

  

  további fotók

  A régebbi templomairól nincs semmiféle ismeretünk. Lehetséges, hogy 1785-ben, egy meglevő templom átépítésével készült a jelenlegi templom, melynek nyugati oromfalas, barokk homlokzata, nyeregtetője, belsejében egyszínűre festett famennyezete van.

• A mályi református templom

  

  további fotók

  Neve 1234-ben tűnt fel, ekkor a Miskolcz nembeliek öröklött földje volt. 1332-ben Szent János tiszteletére szentelt egyháza volt. 1544-ben elpusztította a török, de 1576-ban már református lelkésze, majd nem sokkal később temploma is volt.

• A maklári református templom

  

  további fotók

  Nevét 1261-ben említik először. 1389-ben az Eger folyó hídján vámszedési jogot nyert a falu és mezőváros lett. 1526 szeptemberében, majd 1548-ban és 1552-ben felégették a törökök, de mindegyik pusztítást átvészelte. 1562-ben már protestáns lelkésze volt.

• A makkoshotykai református templom

  

  további fotók

  Neve 1262 óta ismert. Középkori templomát a reformátusok még 1722-ben is használták. Egy korábban épült fa haranglábat javítottak 1768-ban. A templomot 1823-ban bontották le, s helyette még abban az évben újat építettek. Ennek a falai azonban száz esztendő alatt annyira megromlottak, hogy 1927-ben a hatóság életveszélyessége miatt bezáratta.  

   

• A mádi református templom

  

  további fotók

  1332-ben állt Szent Tamás tiszteletére szentelt temploma. 1525-26-ban új templomot, a ma is meglevő támpilléres hajójú és gótikus tornyú katholikus templomot építették. A templom a XVI. században a reformátusoké lett. A falu abban az időben a tállyai vár tartozéka volt, földesura Alaghy Ferenc.

• A litkai református templom

  

  további fotók

  A reformátusok fatemploma állt 1696-ban és 1721-ben. Erről az első ismert templomról többet nem tudunk. 1752-ben új talpas fatemplomot és külön fa haranglábat készítettek. A jelenlegi templomot 1892-ben építették oromfalas homlokzattal. 1927-ben új haranglábat állítottak az elavult régi helyett.

• A legyesbényei református templom

  

  további fotók

  A falut 1567-ben elpusztította a török. A visszatelepült lakói reformátusok voltak, akiknek egymás után két templomuk is volt. Ezekről csak annyit tudunk, hogy leégtek. Mai templomukat 1791-92-ben építették torony nélkül.

• A laki református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás református templomát említi. Erről annyit tudunk, hogy a mai templom mögötti domb tetején állott a temetőben, lebontották 1790-ben. A mai késő barokk stílusú templomot 1790-95 között építették a falu közepén 25 m magas tornyával, felhasználva a lebontott régi templom anyagát.  

• A ládbesenyői református templom

  

  további fotók

  Neve 1293 óta ismert. A reformátussá lett lakosság 1586-ban használta a középkori kőtemplomot, erről szól az 1595-ös templomösszeírás. A kelet-nyugati tengelyben épült középkori, de mai templom téglány alakú hajójának sekrestyéjét 1746-56 között bontották le, s toldották ki a belső teret, majd támpillérek felrakásával megerősítették.

• A lácacsékei református templom

  

  további fotók

  A mai község Látza és Cséke egyesítéséből keletkezett. Az 1595-ös összeírás a látzai református templomról szól. 1800-ig Perbenyik leányegyháza volt. Előzőleg volt egy kicsi temploma.

• A kupai református templom

  

  további fotók

  Korábban egy fatemplom állt a temetőben, amit 1889-ben bontottak le. 1890-ben építették fel a falu közepére jelenlegi templomukat, nyugati homlokzat előtti 12 m-es, zömök tornyával együtt. A belsőnek sík, festett deszkamennyezete van.

• A krasznokvajdai református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeíráskor, de még az 1696-os állapot szerint is a reformátusok használták a vajdai középkori, támpilléres szentélyű gótikus templomot. Ezt hosszú pereskedés után 1759-ben vették el a katholikusok, majd barokk stílusban átépítették, s így mind a mai napig használják.

• A kovácsvágási református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás idején református temploma volt, de erről többet nem tudunk. 1692-ben fatemplomot javítottak, ezt az egyik ajtófélfa felirata adja hírül, amit így véstek be „Restauratum Tempore Pastoris Samuelise Tsernátonyi 1692 Per Stefanum Molnár!”

• A korláti református templom

  

  további fotók

  A XIV. században épült gótikus temploma a reformáció után református használatba került. Támpilléres hajóval és a nyolcszög három oldalával záruló, szintén támpilléres keletelt szentéllyel, mérműves, kőkeretes, eltérő mintás ablakaival a kései érett gótika egyik nagyon szép és máig épen maradt alkotása.

• A kondói református templom

  

  további fotók

  Neve 1240 óta ismert, amikor várjobbágyok földje volt e hely. Az első ismert kőtemploma Szent Mihály tiszteletére épült, 1332-ben állott. Ez a templom a török pusztításai miatt rommá lett, 1554-56-ban a falu is elnéptelenedett. A visszatelepült lakosság református vallású volt és 1713-ban építettek új templomot különálló fatoronnyal.

• A komjáti református templom

  

  további fotók

  A XV. században épült gótikus temploma a reformáció óta református templom, így rögzíti ezt az 1595-ös összeírás is. A templomot a soproni országgyűlés határozata értelmében 1681-ben elvették a reformátusoktól, ezért szerepel az elfoglalt templomok listáján, de nem sokkal később ismét és végleg református templom lett.

• A kistokaji református templom

  

  további fotók

  Korábban másik helyen volt a falu, abban 1733-ig állt egy fatemplom, amit a Sajó árvize vitt el. Az ezután új helyére települt faluban a jelenlegi templom helyén állt egy patics falú, nádfedeles templom.

• A kisrozvágyi református templom

  

  további fotók

  Az 1799 előtti időkről semmi sem tudunk. A Pilissy-család, mint a református egyház jótevője építtette a ma is meglevő késő barokk stílusú templomot 1799-ben, déli homlokzat előtti tornyával.

• A kiskinizsi református templom

  

  további fotók

  A középkorban Gyulatelkének később Szentjánoskinizsnek nevezték. A XVIII. században egy épületben volt az oratórium és a paplak, amit 1793-ban renováltak. A jelenlegi templomot 1817-18-ban építették, amelyhez az északi homlokzat előtti 23 m magas tornyot 1861-ben emelték.

• A kisgyőri református templom

  

  további fotók

  A középkorban a diósgyőri koronauradalom birtoka. 1576-ban református egyháza volt. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól, mely a falu keleti határában, az 1746-ra rommá lett templom lehetett. Erről közelebbit nem tudunk. Jelenlegi templomát 1776-ban építették.

• A kesznyéteni református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ben fennállt református templomot 1652-ig használták. Akkor új templomot építettek, amit 1793-ig használtak. A régi templom lebontása után, 1793-1800 között felépítették a harmadik templomot.

• A kenézlői református templom

  

  további fotók

  Középkori templomát a reformáció után használatba vették a reformátusok, majd amikor az épület használhatatlanná lett, fatemplomot építettek, mely 1699-ben állott. A templom mellé harangláb épült. Ez a fatemplom 1812-re teljesen elavult.

• A keleméri református templom

  

  további fotók

  A XIV. században gótikus stílusban épült templomát a XVI. században a reformátusok vették használatba. Magas tornyát 1769-ben alacsonyabbra vették. 1780-ban a templomon nagy átalakítást végeztek, amikor is keleti szentélyét lebontották s helyette a hajót hosszabbították meg, így lett a templom keleti vége egyenes záródású.

• A kékedi református harangláb

  Neve 1297 óta ismert. 1332-ben temploma volt. A XV. században épített támpilléres tornyú gótikus templom a reformáció elterjedésével a XVI. század második felében református használatba került. Ezt erősíti meg az 1595-ös templomösszeírás.

• A kázsmárki református templom

  

  további fotók

  1332-ben temploma volt. A mai templom hajója románkori, mely a XII-XIII. századokban épült. A hajónál valamivel keskenyebb támpilléres, gótikus, keletelt szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templomot 1500-ban kerítés vette körül. 1640-ben Alsó- és Felsőkázsmárk puszta volt.

• A kazincbarcika-felsői református templom

  

  további fotók

  Neve 1213 óta ismert. Egyháza volt 1332-ben. Ekkor még két falura különült, Alsó- és Felsőbarcikára. Ez utóbbit Egyházasbarcikának is nevezték, mivel ebben volt a templom. 1554-ben mind a két falu a török pusztítás áldozata lett.

• A sajókazinci református templom

  

  további fotók

  A város neve két község egyesítéséből alakult ki 1947-ben. Egyháza volt 1332-ben. 1552-ben portyázó török csapatok kirabolták a falut és elhurcolták 118 lakóját.

• A karosi református templom

  

  további fotók

  A falu az idők során többször is változtatta helyét, valószínű, hogy ezen a helyen az 1824-32 között épült templom az első. A déli homlokzati tornyával egyszerre épült egy 20 méter magas homokdomb tetején.

• A karcsai református templom

  

  további fotók

  A románkori templom körszentélyét, mint centrális kápolnát, a casertai származású Rátold lovag építtette 1140 körül. Valószínűleg Roland nádor építtette a templom hajót e kápolnához 1240 előtt. Templomunk főhomlokzata rokon a cursolai dóméval.

• A kánó református templom

  

  további fotók

  A középkorban temploma volt, ennek emlékét őrzi egy templomoldal nevű falurész. 1596-ban épült templomát 1804-ben késő barokk stílusban építették át, 1929-ben renoválták.

• A káli református gyülekezet istentiszteleti helye

  

  további fotók

  1938-ban alakult szórványgyülekezet a faluban. Egy 1930-ban épült családi házban tartják az istentiszteleteiket. Harangjuk nincs.

• A jósvafői református templom

  

  további fotók

  A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati része középkori eredetű. Az 1595-ös templom összeírás református használatban találta. 1793-94-ben nagyobbították meg az épület nyugati részét, így alakult ki a templom mai formája.

• Az izsófalvai református templom

  

  további fotók

  A falut 1950-ig Disznóshorvátnak nevezték. Szülöttjéről, Izsó Miklós szobrászművészről nevezték Izsófalvának. A XVI. század második felében reformátussá lett lakosság használta a középkori kőtemplomot. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól.

• Az imolai református templom

  

  további fotók

  Az első ismert református templom 1631-ben épült, melyhez 1755-ben alacsony tornyot építettek. 1785-ben lebontották a régi templomot, de meghagyták a tornyot, és 1785-86-ban hozzá építették késő barokk stílusban a mostani templomot.

• Az igrici református templom

  

  további fotók

  A falu a középkori regősöktől kapta nevét, akiket igriceknek neveztek. A XV. századi templomát a református lakosság 1573 körül vette használatba. Az 1595-ös templomösszeírás említi. 1746-ban a templomnak megvolt a szentélye.

• A hídvégardói református templom

  

  további fotók

  Középkori temploma a XVI. századtól református lett. Ez a templom 1681-ben a katholikusok által elfoglalt templomok listáján szerepelt. 1712-ben egy másik templomot is elvettek a katholikusok a reformátusoktól. Mai temploma 1794-97-ben épült déli homlokzat előtti zömök tornyával.

• A hidasnémeti református templom

  

  további fotók

  Az 1200-as évek elején három Németi (Al-, Közép-, Fel-,) volt, ezek a királynéi tíz német telepesfaluhoz tartoztak, Vizsoly központtal. 1402-től a Perényiek birtoka, majd 1431-től vámszedőhely lett. A református lakosságnak az 1595-ös jelentés szerint temploma volt.

• A hevesi református templom

  

  további fotók

  A honfoglalás korában (886) földvára, az Árpád-korban (1301-ig) királyi várbirtoka lett névadója a vármegyének. 1596-ban református imaháza volt, melyről egy 1733. évi jelentés azt mondja, hogy emberemlékezet óta a reformátusoké volt.

• A héti református templom

  

  további fotók

  Egy régi feljegyzésben azt írja, hogy a régi ó templomocska elhányatott 1790-ben, ami a parókia előtt állt veszedelmes helyen a falu között. 1786-87-ben építették a nyugati homlokzat előtti tornyával együtt a falu legkeletibb szélén.

• A hernádszurdoki református templom

  

  további fotók

  A község neve 1234 óta ismert. Középkori történetét nem ismerjük. A templom 1681-ben az elfoglalt templomok listáján szerepelt. 1696-ban fatemploma volt. Később egy paticsfalú, zsindelytetős templom égett le. Jelenlegi temploma 1785-ben épült keleti, homlokzati tornyával együtt.

• A hernádszentandrási református templom

  

  további fotók

  Temploma ismeretlen időben épült román stílusban. A falu neve 1283-ban még Felsőináncs volt, de 1329-ben templomának védőszentjéről már Szentandrásnak nevezték.

• A hernádpetri református templom

  

  további fotók

  A falunak 1234-ben más neve volt, később kapta mai nevét egy Péter nevű birtokosról. A reformáció következtében az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt. Még száz év múlva, 1696-ban is ők használták azt.

• A hernádnémeti református templom

  

  további fotók

  A falut a tatárjárás (1241) elpusztította. 1254-ben németeket telepítettek be, innen származik a neve. Az 1500-as évek elején épült templomát a reformátusok használatba vették, az 1595-ös összeírás bizonyítja ezt. A templomot 1713-ban renoválták, 1800-ban pedig bővítették.

• A hernádkaki református templom

  

  további fotók

  1302-ben kolostora volt a falunak. De 500 év története azonban homályban van. Az előző templom 1802-ben épült fel, a különálló harangláb pedig 1822-ben. Az építési költségek nagyobb részét a közbirtokosok vállalták, a nép fuvarral, munkával és pár krajcáros hozzájárulással segített.

• A hernádcéce-felsői református templom

  

  további fotók

  Temploma a XV. században épült gótikus stílusban. Az 1595-ös összeírás már mint református használatban levőt említi. A kisméretű, egyhajós templom kelet-nyugati tengelyben épült, falait támpillérekkel erősítették.

• A hernádcéce-alsói református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt. Erről a templomról és az 1818. évi földrengés miatt használhatatlanná vált templomról, de még a mait megelőzőről is semmit sem tudunk. Jelenlegi temploma 1904-ben épült, déli végén kis homlokzati fatoronnyal, ebben harang nincs.

• A hernádbűdi református templom

  

  további fotók

  Templomát a XIII. században román stílusban építtették. Egy 1246. évi oklevél említi nevét. A templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették. A XVII. században újra formálták, majd 1820-ban nyerte el mai alakját. Régi falképeit 1877-ben semmisítették meg.

• A hejőszalontai református templom

  

  további fotók

  A falu az 1200 körüli években vásáros hely volt. 1300-tól köznemesek lakták, majd 1546-ban elpusztította a török. Az újratelepült református lakossága használatba vette a megmaradt régi fatemplomot, amit még 1732-ben is használtak.

• A hejőpapi református templom

  

  további fotók

  Szűz Máriáról nevezett temploma állt 1332-ben. A törökök 1544-ben, 1551-ben és 1554-ben sorozatosan feldúlták a falut, ezeknek következtében százötven évre lakatlanná lett. A puszta helyet Lipót király 1700-ban az ónodi várőrség nemes tagjainak adományozta.

• A hejőbábai református templom

  

  további fotók

  Szent Péter tiszteletére szentelt egyháza volt 1332-ben. A falut 1544-ben és 1583-ban elpusztították a törökök. Újranépesülése után lakói reformátusok lettek. 1696-ban még látszottak a reformátusok által korábban használt középkori templom romjai.

• A hejcei református templom

  

  további fotók

  A XV. század közepén épült gótikus templomot a reformátussá lett lakosság vette használatába a XVI. század közepén. Ezt erősíti meg az 1595-ös templomösszeírás is. Ezt a templomot 1698-ban (vagy 1709 után?) vették el a katholikusok, és azóta átépítették.

• A hegymegi református templom

  

  további fotók

  Korábbi temploma szűknek bizonyulván, 1807-08-ban felépítették késő barokk stílusú, nyugatra néző oromfalas templomukat. A templom keleti vége egyenes záródású, kazettás jellegű famennyezete dísztelen.

• A harsányi református templom

  

  további fotók

  A falu 1556-ban elpusztult, de 1576-ra református lakókkal újra népesült, kik önálló egyházat alkottak. Az 1595-ös összeírás szerint református templomuk volt. 1719-ben lelkésze katholizált, és a templomot is elvették a reformátusoktól.

• A hangácsi református templom

  

  további fotók

  A falunak 1595-ben református temploma volt. 1621-ben önálló református egyház. A XVII. század végetől a Szathmáry-Király család volt a falu földbirtokosa. Segítségükkel épült 1695-ben paticsból és fából az újabb templom, amit 1726-ban körülkerítettek.

• A halmaji református templom

  

  további fotók

  A falu lakossága a XVI. században reformátussá lett, és az 1595-ös összeírás szerint temploma volt. Erről a templomról azonban semmit sem tudunk. 1696-ban fatemplomot használtak, de az ellenreformáció következtében az 1700-as évekre teljesen felőrlődött és megszűnt az egyház élete.

• A györgytarlói református templom

  

  további fotók

  A Bodrogköz kis gyülekezete 1955-ben építette fel a harangtornyát. A torony déli oldalához készült 1979-ben a templomocska.

   

• A göncruszkai református templom

  

  további fotók

  A falu nevét először a Váradi Regestrum említi, 1219-ben. A helység ebben az időben egyike volt a vizsolyi ispánsághoz tartozó tíz királynéi német telepes falunak. Ma is meglévő temploma román stílusban épült a XII-XIII. századokban, amit fallal kerítettek körül.

• A gönci református templom

  

  további fotók

  1219-ben királynéi német telepesfalu volt, lakói pedig 1327-ben már mezővárosi polgárok. Kegyura a királyné, ezért egyháza az egri püspök joghatósága alól kivett egyháznak minősült. A katholikusok ma is meglevő gótikus temploma állítólag 1448-ban épült, s a krónikások „basilica pomposa magnifica” jelzővel emlegették.

• A gömörszőlősi református templom

  

  további fotók

  Az első ismert református templom 1697 előtt épült, amelyről annyit jegyeztek fel, hogy igen vizenyős volt. 1774-ben épült a falu közepére a második, torony nélküli fatemplom. Ennek festett, kazettás mennyezete volt. Mellé 1794-ben állítottak egy haranglábat két harangocskával.

• A golopi református templom

  

  további fotók

  A középkorban két külön falu volt: Felső- és Alsógolop. Az alsógolopi egyház papja 1332-ben pápai tizedet fizetett. 1567-ben törökdúlás érte a falvakat. Alsógolop teljesen és végleg elpusztult. Felsőgolopról is csak 1696-ban tudunk annyit, hogy a reformátusoké volt a középkori kőtemplom, melynek szentélye, pasztofóriuma (szentségtartó fülkéje) és sekrestyéje 1722-ben még megvolt.

• A gibárti református templom

  

  további fotók

  Neve 1290 óta ismert, de középkori egyházának történetét nem ismerjük. Amíg nem volt templomuk a gibárti reformátusoknak, egy régi kúriában tartották istentiszteleteiket.

• A gesztelyi református templom

  

  további fotók

  A falut 1219-ben említették először. Egyházi viszonyairól sokáig semmit sem tudunk. 1566-ban török dúlás pusztította, de 1570-től már református egyháza volt. 1590 körül az ide települt huszita menekültek négyzet alakú templomot építettek, amelyet az idők során többször is átépítettek.

• A geleji református templom

  

  további fotók

  Lakossága 1576-ban önálló református egyházközséget alkotott, s használta a középkori kőtemplomot. Az 1595-ös összeírás ezt említi. A mezőkeresztesi csata (1596) után a tatárok lerombolták a falut és a templomot, a lakók nagy részét pedig rabságba hurcolták, és a szolnoki vásárban eladták.

• A gagybátori református templom

  

  további fotók

  Középkori templomát a reformáció térhódítása nyomán vette használatba a gyülekezet, erről tesz bizonyságot az 1595-ös templomösszeírás. De az ellenreformáció üldözése 1750. Luca napján (dec. 13.) megfosztotta a híveket a templomuktól.

• A füzesabonyi református templom

  

  további fotók

  A szórványban élő kicsiny református gyülekezet 1974-ben vásárolt egy régi falusi házat, melynek egyik szobáját rendezték be gyülekezeti teremnek.

• A füzérradványi református templom

  

  további fotók

  A mohácsi vész után (1526) hamar elterjedt a reformáció a faluban, birtokukba vették a középkori templomot, mely egy dombon, a régi temetőben állt. Az ellenreformációs üldözések és a pestisjárványok miatt megsemmisült az egyház.

• A füzérkomlósi református templom

  

  további fotók

  Kisméretű temploma déli homlokzat előtti tornyával együtt épült 1803-ban. A templom belsejében 120 ülőhely van. Kékre festett deszkamennyezetét aranyszínű csillagok díszítik.

   

• A füzérkajatai református templom

  

  további fotók

  Neve 1270 óta ismert. A reformáció itt is korán elterjedt. Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt. A falu neve 1681-ben szerepelt a katholikusok által elfoglalt templomok listáján. Az elvett templom helyett 1794-ben építettek egy új templomot, amely mellé fa torony készült.

• A füzéri református templom

  

  további fotók

  A füzéri vár és a hozzá tartozó uradalom 1264-ben az Aba nemzetségbeli Kompolti családé volt, de 1270-re már Istváné, az ifjabb királyé lett. 1430-tól kezdve a Perényiek birtokolták, s ez idő tájt épült a vár bástyatornya, amelyben gótikus kápolna is volt.

• A fügödi református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt. 1731-ben említenek egy paticsfalú templomot. 1802-ben bővítették templomukat, 1868-ban pedig lebontották azt. Jelenlegi templomát 1869-70-ben építették fel a déli, homlokzat előtti 18 m magas tornyával együtt.

• A fúlókércsi református templom

  

  további fotók

  A temetőben állt a kőből és vályogból épült középkori temploma, melyről az 1595-ös összeírás azt mondja, hogy református templom volt. 1696-ban már fatemplomuk volt. Az 1700-as évek vége felé a régi templom köveinek a felhasználásával oratóriumot építettek, amit 1810-ben meg kellett támasztani, de nemsokára mégis összedűlt.

• A fonyi református templom

  

  további fotók

  1332-ben temploma volt. Az 1595-ös összeírás szerint temploma már református volt. Sorsáról nincs több ismeretünk. 1711 után fatemplomot építettek, melyet 1772-ben új talpfára tettek.

• A felsőzsolcai református templom

  

  további fotók

  A falu 1332-ben több pápai tizedet fizetett, mint Miskolc vagy Diósgyőr. A mohácsi vész után a váradi káptalan, majd a XVI. század második felében , amikor a reformáció ezen a helyen is meggyökerezett, pelsőczi Bebek György, utána pedig a protestáns Rákóczi család lett a földesura. 1597-ben templommal bíró, lelkészt tartó, önálló református egyház lett.

• A felsőregmeci református templom

  

  további fotók

  Mai temploma a XII. században, még a tatárjárás (1241) előtt épült román stílusban, István király rendelete alapján, amikor 10 falunak kellett építeni egy templomot. A nyugati homlokzaton ülő kétemeletes, hét román ikerablakkal ellátott tornya gúlasisakkal fedett.

• A felsőnyárádi református templom

  

  további fotók

  1332-ben Szűz Máriáról nevezett egyháza volt. A falu lakossága korán református lett. 1576-ban önálló református egyháza volt. Templomukat 1678-ban vármegyei segítséggel javították.

• A felsőkelecsényi református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás református templomát említi, de sorsát nem ismerjük. 1677-ben készült egy fatorony. A jelenlegi templom késő barokk stílusban épült 1784-ben, torony nélkül.

• A felsődobszai református templom

  

  további fotók

  A falu a XIII. század elején a királynéi telepesfalvak egyike volt. Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt, amelynek sorsát nem ismerjük. 1696-ban néptelen volt a falu. 1721-ben ismét lakott hely két templommal, a faluban lévőt a reformátusok építették, a hagyomány szerint paticsból, leégett 1786-ban.

• A felsőberecki református templom

  

  további fotók

  A mai templom előtt egy ismeretlen időben épült oratóriumról tudunkt. Amikor ez már alkalmatlan volt a további használatra, új templomot építettek 1943-ban. A torony a templom nyugati oldalának közepéhez épült. A mennyezet sík, vakolt. A templom a temetőben áll.

• Az erdőhorváti református templom

  

  további fotók

  A XVI. században református hitre tért lakosság használatba vette az ismereden időben épült középkori templomot. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól. 1671-ben Báthory Zsófia katholikus hitre térvén, elvétette a templomot és a katholikusoknak adatta.

• Az erdőbényei református templom

  

  további fotók

  Az 1332. évi pápai tizedjegyzékben templomos hely. A falu 1404-től a Perényi-családé, majd 1604 után a Rákóczi-család birtoka. Középkori gótikus templomát a XVI. sz. közepén a reformátussá lett lakosság vette használatba. 1595-ben erről a református templomról szól a jelentés.

• Az encsi református templom

  

  további fotók

  Neve 1219 óta ismert. Középkori kőtemplomát a XVI. században a reformátusok vették birtokukba. A templom 1721-ben régi formájában állt, de az ellenreformáció idején, 1743-ban elvették a katholikusok, ekkor megszűnt a református egyház léte.

• Az emődi református templom

  

  további fotók

  Nevét 1270 óta ismerjük, 1332-ben Szent István tiszteletére szentelt temploma állt. A XV. században népes mezőváros, birtokosa, a Perényi-család pártfogása alatt lett lakossága reformátussá. 1576-ban református anyaegyháza volt.

• Az égerszögi református templom

  

  további fotók

  1300 körül kőtemploma és papja volt. A XVI. században reformátussá lett népe ezt a templomot vette használatba, erről szól az 1595-ös templomösszeírás is. A hagyomány szerint a temetőben álló templomnak fatornya volt.

• Az egerlövői református templom

  

  további fotók

  A legelső, büntetéseket tartalmazó magyar könyvünk, a Váradi Regestrum említi nevét 1221-ben, akkor íjász-lövők laktak benne. Románkori temploma a tatárjárás előtt (1241) épült (faragott) kváderkövekből. Az 1986-os feltárás és restaurálás idején két tölcsérbélletes ablak került elő a félköríves keletelt szentélyen.

• Az egri református templom

  

  további fotók

  A XVI. században Egerben is kezdett terjedni a reformáció, itt paposkodott az antitrinitárius protestáns lelkész: E. L. Egernek a török által való bevétele és az évszázados uralma minden korábbi állapotot megváltoztatott. Az újkori református egyházat 1861-ben alapították.

• Az edelény-finkei református templom

  

  további fotók

  Neve 1300 óta ismert, már ekkor állt a Boldogságos Szűzről nevezett temploma. A falu a XV. században ismert búcsújáró hely lett. Amikor 1580 körül földesura, a Finkey-család református vallásra tért, a falu lakossága is református lett.

• Az edelény-borsodi református templom

  

  további fotók

  Ez a vármegye névadó faluja. A magyar honfoglalás idején itt épített várat Benger fia Bors vezér, róla nevezték el a várat is és a falut is. Bár a honfoglalás idején ismert és lakott hely volt, középkori történetéről nagyon keveset tudunk.

• Az edelényi református templom

  

  további fotók

  A Boldogságos Szűz tiszteletére épült 1330 körül gótikus stílusban a templom. Katholikus papja 1332-ben a felsőborsodi kerület esperese volt. A helység ebben az időben már mezőváros lehetett. 1544-ben Pelsőci Bebek Ferenc volt a birtokosa.

• A dubicsányi református templom

  

  további fotók

  A templom 1839-ben épült, a keleti, homlokzat előtti 15 m magas torony 1852-ben épült. 1930-ban padjait, karzatait és kazettás jellegű mennyezetét átfestették, a régi kék színű mennyezet sárga csillagai áttetszenek a festés alól. Az épület nyugati vége egyenes záródású.

• A dövényi református templom

  

  további fotók

  Nevét egy 1325. évi oklevél említi először. Zsigmond király 1415-ben a kazai Kakas-családnak adományozta birtokul, ekkor már kápolnaszerű kis temploma volt. A falut 1578-ban elpusztította a török. A később visszatért református lakosságnak 1595-ben temploma volt, 1611-ben lelkészt is tartottak.

• A dorkói református templom

  A kicsiny templomot a Bodrogközi tanyák központjában építették 1936-ban. A lakóházszerű téglaépület nyugati homlokzati tornyocskája a földszinttől a csillagig 8 m magas.

   

• A deteki református templom

  

  további fotók

  1274-ben lakatlan hely, 1402-ben a Perényi-család birtoka. Az 1595-ös összeírás református templomáról tesz említést, 1608-ban református leányegyház. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult a középkori kőtemplom.

• A bántapolcsányi református templom

  

  további fotók

  A falut 1950-ben egyesítették Dédessel, új neve Dédestapolcsány lett, de még a mai napig inkább a régi Bántapolcsány formájában ismerős. A falunak 1332-ben temploma volt, de ezt később már sehol nem említették. A falu a törökvilág pusztításai miatt 1576-ra elnéptelenedett, visszatérő lakossága református volt.

• A dédesi református templom

  

  további fotók

  Dédest és Bántapolcsányt 1950-ben egyesítették, azóta Dédestapolcsány a neve, s mind a két falurészben van templom. A középkori falu az 1254-ben már állott váráról volt ismeretes, sőt 1304-ben Szent Mártonról nevezett egyházát említik, melynek papja is volt. Dédes a XV. században királyi birtok volt és mezővárosi rangot kapott.

• A debrétei református gyülekezet haranglába

  A kicsiny szórványgyülekezet haranglába a XX. század eleje óta áll a falu főterén, a görög katholikus templom bejárata előtt. Ezt a jelenlegi haranglábat 1930. január 20-án avatták fel.

• A damaki református templom

  

  további fotók

  Neve 1279 óta ismert. Az első templomáról semmit sem tudunk. A második, 1785-ben kőalapra épült zsindelytetős, a mainál kisebb templomot 1898-ban átépítették. Nem tudjuk miért, de nem sokáig felelt meg rendeltetésének.

• A csobaji református templom

  

  további fotók

  Az előző fatemplomot Vida Borbála építtette, de arról többet nem is tudunk. 1786-ban kezdődött a mai templom építése, mely a nyugati homlokzat előtti23 mmagas toronnyal együtt 1804-re készült el. Ezt a templomot az akkori földesúr és patrónus Csobaji Nagy András építtette, akinek címerét és monogramját látjuk a szószéken.

• A csobádi református templom

  

  további fotók

  A reformáció előtti korból nincs ismeretünk, bár volt itt is középkori kőtemplom, mely a XVI. sz. közepére a néppel együtt reformátussá lett. Az 1595-ös református templomösszeírás említi. A török pusztításai miatt az ezutáni 100 évben néptelenné lett a falu.

• A cserépfalui református templom

  

  további fotók

  Neve 1248-tól ismert. 1335-ben állt Szent György tiszteletére szentelt temploma, mely 1576-ban a reformátussá lett lakosságé lett. Az 1595-ös templomösszeírás református templomát említi. 1689-ben és 1704-ben vármegyei hozzájárulással javították a temető közelében álló kicsiny és erődítményszerű templomot.

• A csenyétei református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1243-ban bukkant fel, 1334-ben temploma volt. A XVI. század közepén lakói reformátussá lettek, s minden bizonnyal birtokba vették a középkori kőtemplomot, melyről az 1595-ös összeírás is szól. De ez a templom 1696-ra rommá lett, sőt 1700-ban és 1733-ban csak a falai voltak meg.

• A cigándi református templom

  

  további fotók

  A XV. században épült gótikus stílusú temploma. Ezt a templomot a XVI. század közepén a reformátussá lett lakosok vették birtokba, melyről az 1595-ös összeírás is bizonyságot tesz. Ez a régi templom – 200 év múlva – igen szűk lett a megszaporodott számú lakosságnak, ezért 1795-ben és 1836-ban átalakításokat és bővítéseket végeztek rajta.

• A bükkzsérci református templom

  

  további fotók

  Két testvér, Zsérci Gergely és Sebestyén, mint diákok tanultak Krakkóban. Ők hozták magukkal 1531-ben a reformáció tanait és elterjesztették azt falujukban. De a XVI. században a török feldúlta a falut, ezután a (Széchy, Semsey és Molnár nevű) protestáns családok foglalták el az itteni birtokokat és honosították meg újra a reformációt.

• A bükkaranyosi református templom

  

  további fotók

  Neve 1275 óta ismert. A XIV. század elején már állott a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom. 1544-ben a falut felégették a törökök. 1577-ben a részben köznemesi falunak református lelkésze volt. Az 1595-ös összeírás református templomáról tudósít.

• A bükkábrányi református templom

  

  további fotók

  Neve 1221-től ismerős. Mai nevét 1949-ben, Alsó- és Felsőábrány egyesítésekor kapta. A középkorban mindkét Ábrányban állt kőtemplom. Az alsóábrányi katholikus egyházi birtokon nem honosodott meg a reformáció, de a köznemesek lakta Felsőábrányban a XVI. század végére mindenki református lett.

• A bőcsi református templom

  

  további fotók

  Egy régi anyakönyvi bejegyzés szerint: „1546-ban M. Jakusits Péterné helvetica confession lévő Anna úrasszony fundálta e Bőtsi kőtemplomot!” Az 1595-ös összeírás ezt a református kőtemplomot találta Belső-Bőcsön (ekkor még két különálló falu állt egymás mellett, a másik neve Külső-Bőcs volt).

• A borsodgeszti református templom

  

  további fotók

  Neve 1292 óta ismert. A XVI. század közepén reformátussá lett népe birtokába vette a középkori templomot, melynek 1634-ben lelkésze is volt. A török hódoltság-végi pusztítások miatt 1688-ban teljesen lakatlanná lett a falu, rommá lett a templom.

• A boldvai református templom

  

  további fotók

  Ez Magyarország egyik legrégibb, épségben fennmaradt református temploma. Keresztelő Szent János tiszteletére épült 1175-80 között román stílusban egy bencés apátsági monostor és háromhajós, kereszthajó nélküli, pilléres, mennyezetes bazilikával együtt.

• A boldogkőváraljai gyülekezeti ház

  

  további fotók

  2002. januárjában em-i segítséggel megvásárolták az Arany J. u. 3. sz. alatti ingatlant, amely gyülekezeti házként működik. Az épület belső felújítása megtörtént, de korszerűsítése, külső felújítása még hátra van.

• A boldogkőújfalui református templom

  

  további fotók

  Az 1595-ös összeírás református templomát említi, amiről semmit sem tudunk. A mai templom eredetére nézve egy 1748. évi anyakönyvi bejegyzés ad tájékoztatást. Ez az anyakönyv később elveszett ugyan, de az akkori lelkipásztor, Nógrády Mátyás még meglévő levelek alapján hitelesnek minősítette, mondván, hogy a mai templom 1650-ben épült torony nélkül, zsindelytetővel.

• A bódvaszilasi református templom

  

  további fotók

  A XII. században épült román stílusban annak a templomnak a szentélye, amelyet a XVI. század derekán birtokukba vettek a reformátusok.

• A bódvalenkei református templom

  

  további fotók

  Két korábbi fatemplomáról tudunk, melyek az idők során elkorhadtak. Jelenlegi észak-déli tengelyű templomát márkusfalvi Máriássy István földesúr és Janki György lelkipásztor terve alapján építették 1785-86-ban a14 mmagas torony, tornácos fa toronysisakkal.

• A bodrogolaszi református templom

  

  további fotók

  A falu a nevét a tatárjárás után idetelepített olasz szőlőművelőktől kapta. A XII. században épült faragott kövekből román stílusú temploma, ami az 1600-as évek körül a reformátusoké lett és az övék volt 1711-ig, amikor a katholikusok végleg elvették tőlük.

• A bodrogkeresztúri református templom

  

  további fotók

  A középkori templom 1481-1520 között épült gótikus stílusban, majd 1566-ban leégett, a következő esztendőben pedig már a török pusztította el a falut. Az újonnan települt lakosság református volt, birtokba vette, kijavította, majd 1671-ig használta a templomot.

• A bodroghalomi református templom

  

  további fotók

  Régi neve Luka volt. Az előző templom ismeretlen időben épült paticsból (sárból). Mai templomát 1806-12 között építették késő barokk stílusban egy homokdomb tetejére.

• A berzéki református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1219 óta ismert és 1332-ben már temploma volt. Mai temploma a XV. században épült gótikus stílusban, s azt a reformációtól kezdve használják. A templomnak a nyolcszög három oldalával záruló, hajónál keskenyebb, keletelt szentélye van.

• A bereti református templom

  

  további fotók

  1595-re lakossága református és templomuk volt, de 150 éven át a szomszédos Bakta filiája lett. Az 1696-os jelentés a reformátusok kőtemplomot említi. Mária Terézia idejében elvették a szárazkéki templomot a reformátusoktól, de a beretiek nem szerettek volna hasonló sorsra jutni, gyorsan széjjelszedték a maguk templomát és a református földesur udvarában állították fel.

• A berentei református templom

  

  további fotók

  A falu 1585-86-ban törökdúlás áldozatául esett. Az 1595-ös összeírás református templomáról ad hírt. 1687 körül lakatlanná lett a falu, 1711 után népesült be reformátusokkal, kik 1731-ben fatemplomot, 1780 körül fa harangtornyot építettek.

• A bekecsi református templom

  

  további fotók

  A középkorban gótikus temploma volt. A törökvilágban a falu 1567-re puszta hely lett. Újratelepülő református lakossága birtokba vette, majd kijavította a romos templomot, erről a templomról szól az 1595-ös összeírás. Thúri István prédikátorsága idején, 1620-ra teljesen megújították, amit a Szántón lelkészkedő Károlyi A. András 1625 újév napján szentelt fel.

• A becskeházai református templom

  

  további fotók

  A reformátusok első fatemploma a török-dúlások idején pusztult el. Második templomát 1728 körül építették, melyben 50-60 férőhely lehetett. Ezt 1775-ben a Helytartó Tanács bezáratta, és csak II. József Türelmi Rendelete folytán nyitották meg újra.  

• A bánrévei református templom

  

  további fotók

  A kicsiny gyülekezet az I. világháború után, főként az elszakított Felvidékről menekült hívekből alakult. Templomát saját áldozatkészségéből építtette Ligárt Lajos és Elek Géza kőműves mesterekkel 1926-ban.

• A bánhorváti református templom

  

  további fotók

  Az 1793-ban épült hajdani őrtorony, mely ma ferde támpillérekkel van megerősítve, lett a későbbi templom tornya. A templom keletkezésére nézve az építési mód ad eligazítást. Ugyanis a tégla alakú, alacsony, gótikus hajó a XIV. században épülhetett a toronyba nyíló gótikus kapukerettel együtt, amit egy későbbi átalakítás során falaztak be a déli külső falba.

• A bánfalvai református templom

  

  további fotók

  1556-ban a falu egész lakossága elfutott a török elől. A visszatelepedők körében a protestáns Barius-család földesurasága alatt honosodott meg a reformáció. Középkori eredetű temploma 1595-ben református használatban volt.

• A balajti református templom

  

  további fotók

  Neve 1263-ban bukkan fel. A XV. században meglévő középkori templomát a XVI. század közepén vette birtokába és használatába a reformátussá lett lakosság. 1648-ban büszkén állapították meg templomuk középkori eredetét. 1715-ben bontották le a sekrestyét.

• A baktakéki református templom

  

  további fotók

  Neve a XIX. században Abaújbakta, később Bakta, a Szárazkékkel történt egyesítésétől kezdve Baktakék. Középkori temploma 1470-ben leégett. Ezt a romtemplomot állíthatta helyre és vehette birtokába a XVI. század közepén reformátussá lett lakosság, mert az 1595-ös összeírás templomát említi, s 1696-ban is a régi kőtemplomot használták.

• Az átányi református templom

  

  további fotók

  A XV. században épült gótikus stílusú temploma a török-hódoltság idején elpusztult, de a reformátusok később helyreállították. Először az 1596-i összeírás említi. 1783-ban nagyobbították a templomot úgy, hogy az addigi kelet-nyugati templom kicsiny hajóját lebontották és helyére építették a jelenlegi templom észak-déli tengelyű nagy hajóját.

• Az aszalói református templom

  

  további fotók

  A falu neve 1275 óta ismert. Az 1595-ös összeírás szerint református temploma volt, 1603-ban pedig lelkipásztort is tartottak. Egyes források szerint a reformációban a középkori templomot vették használatba, ami 1732-33-ban is az övék volt.

• Az ároktői református templom

  A XII. században lakott hely volt, 1332-ben Szent Tamás tiszteletére szentelt temploma állt. A lakosság a XVI. században reformátussá lett. Az 1595-ös összeírás már református templomát említi. A hódoltsági területen élő lakosság 1615-ben az egri török földesúrnak adózott.

• Az arkai református templom

  

  további fotók

  A templom 1794-98-ban épült torony nélkül, de a korábbi időből nincs semmi ismeretünk. A templomot 1858-ban javították. A templom déli homlokzata elé Mitró Ferenc kassai építész terve alapján 1911-ben építették a tornyot. Ugyanakkor a templom falait is magasították.  

• Az alsózsolcai református templom

  

  további fotók

  Lakossága a XVI. század végére reformátussá lett. 1578-ban prédikátora volt és használták a falu közepén álló középkori templomot. Az 1680 körüli (török uralom alól való) felszabadító, de pusztító hadjáratok idején egy időre lakatlanná vált a falu, amikor lakói erdőkbe, mocsaras helyekre menekültek.

• Az alsóvadászi református templom

  

  további fotók

  Első ismert temploma román stílusban épült a XIII. században. 1332-ben templomos hely. E régi templom egyes részei ma is megvannak a déli falban. Az oldalbejáró felett van egy kicsiny rózsaablakkeret, jobbra egy befalazott tölcsérbélletes ablak.

• Az alsószuhai református templom

  

  további fotók

  A középkorban egyháza a faluval együtt a török világ kezdetén elnéptelenedett. Lakói később visszaköltöztek, de már reformátusok voltak. A XVI. században reformátussá lett a középkori templom is, melyről nem tudunk többet.

• Az alsódobszai református templom

  

  további fotók

  Állítólag régen más helyen feküdt falu, de ott is volt már református templom, amit tűzvész emésztett meg. Annak helyére épített második templomot 1724-ben földrengés rongálta meg, ezért azt 1775-ben négy támfallal próbálták megerősíteni.

• Az alsóberecki református templom

  

  további fotók

  1696-ban a mai Holt-Bodrogfolyó helyén valószínűleg XVII. sz. eleji kőtemploma volt a reformátusoknak, de azt a templomot a katholikusok elvették tőlük. Végül is a templom egy folyóáradás következtében összeomlott.

• Az alacskai református templom

  

  további fotók

  Neve 1280 óta ismert. Az 1600-ra a reformátussá lett falu lakói birtokukba vették a középkori kőtemplomot. A megszaporodott számú lakosságnak nemsokára kicsinek bizonyult a templom, ezért 1650-ben újat építettek a helyére.

• Az aggteleki református templom

  

  további fotók

  A kelet-nyugati tengelyű templom XII-XIII. századi eredetű, többször átépítették, tornya nincs. Keleti homlokzata oromfalas. A régebbi templom bejárata és két kis ablaka megmaradt a déli falban. Az előző templom padlószintje egy méterrel mélyebben volt a mainál.

• Az abodi református templom

  

  további fotók

  A templom a XIII. század elején épült román stílusban, kelet-nyugati tengelyben, belső falára a XV. században képeket festettek. A XVI. század végén reformátussá lett. 1760 körül készítették a szentély dongaboltozatát.

• Az abaújvári református templom

  

  további fotók

  Az 1046-ban fennállott vára ispánságnak és esperességnek volt a székhelye. Gótikus stílusú templomát 1323-ban építették kelet-nyugati tengelyben, 1332-ben papja volt. A templom falát támpillérek erősítik. Keleti szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A torony alatt gótikus kapukeret van.

• Az abaújszántó református templom

  

  további fotók

  A középkori templom a XV. században épült, és a XVI. században a néppel együtt reformátussá lett, de a XVII. század végén a katholikusok elvették. 1705-től megint református volt, míg 1751-ben a királynő véglegesen a katholikusoknak adatta.

• Az abaújkéri református templom

  

  további fotók

  A község a magyar honfoglalás idejében települt, tehát 1100 éves, a templom az 1200-as években román stílusban épült kelet-nyugati tengelyben. A falut 1255-ben, a templomot 1332-ben említi oklevél. A templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették. Ekkor készítették a gótikus ablakokat.

• Az abaújdevecseri református templom

  

  további fotók

  A reformátusoknak 1696-ban és 1733-ban fatemplomuk volt, amely 1840. április 15-i tűzvészben leégett. Ezután kezdték építeni a jelenlegi templomot, mely 1841-re készült el. A belső térnek sík, vakolt mennyezete van. Az épület nyugati vége félkörívesen zárul.

• Az abaújalpári református templom

  

  további fotók

  Gótikus stílusú temploma a XV. században épült kelet-nyugati tengelyben. Keletelt szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, s külső oldalait négy támfal erősíti. Egyetlen bejárata a nyugati oldalon van, fölötte áll a 3 m-es nyereg-tornyocska.

• A Kazincbarcika-alsói Református Egyházközség temploma

  

  további fotók

  Templomunk a város és a falu határán helyezkedik el, a 26-os főúthoz közel; egyik oldalán egy új lakótelep házai állnak, másik oldalán családi házak sorakoznak.
  

• Miskolc Martinkertvárosi Református Templom

  

  további fotók

  Miskolc különleges szépségű templomát Szeghalmi Bálint tervei szerint építették fel 1929 és 30 között késő szecessziós stílusban. A belsőépítészeti munkáit a jónevű és közismert miskolci asztalos, Schuman János készítette, aki a Deszka-templom berendezéseit is készítette