Látnivalók

A gönci református templom

1219-ben királynéi német telepesfalu volt, lakói pedig 1327-ben már mezővárosi polgárok. Kegyura a királyné, ezért egyháza az egri püspök joghatósága alól kivett egyháznak minősült. A katholikusok ma is meglevő gótikus temploma állítólag 1448-ban épült, s a krónikások „basilica pomposa magnifica” jelzővel emlegették.

Göncöt 1531-ben Thurzó Elek kapta adományul, aki kedvezett a reformációnak. 1538-ban az egész város a megtisztított tanokat követte. 1566. január 22-én tartották az úgynevezett „gönczi zsinatot”, amelyik megalkotta azt a kánonos könyvet, amelyik több évtizeden át szabályozta ezen a vidéken a lelkészek kötelességeit. 1563-ban Göncön volt Károlyi Gáspár katholikus pap, de 1569-ben már mint református prédikátor szolgált. A gótikus templom is református használatba került. 1585-ben Károlyi megalapította a híres gönci református iskolát, 1586-90 között pedig lefordította és kinyomatta az első magyar nyelvű, úgynevezett „Vizsolyi bibliát”. Károlyi Gáspár 1530 körül született Nagykárolyban és 1591-ben halt meg Göncön vagy Vizsolyban, s gönci templomában temették el. Gönc a XVII. század közepére Abaúj vármegye székhelye lett. A mezővárost 1641-ben nagy dúlás érte, úgy, hogy a fényes bazilika is romokban hevert. 1650 körül egy időre a katholikusok visszakövetelték a templomot, majd nemsokára újra református használatban találjuk. Ezekben az időkben kiváló iskolái voltak Göncnek, de kiváltképp akkor érte el a tanügy a tetőpontját, amikor az elűzött sárospataki kollégium 1687-től ide menekült. A kassai jezsuiták 1695-ben birtokukba vették a gönci Csáki uradalmat, felszámolták a református iskolát és elvették a reformátusoktól a templomot. A Rákóczi szabadságharc (1705-1711) idején néhány évre ismét református használatba került a templom, de a szabadságharc bukása után végleg a katholikusoké lett. Ettől az időtől kezdve 1783-ig tiltott volt a gönci reformátusoknak új templomot építeni. II. József császár Türelmi Rendelete nyomán épült fel 1784-86 között a mai templom barokk stílusban, a község déli oldalán egy dombon álló katholikus templommal átellenes északi domboldalra. 1786. október 1-jén szentelték fel. Nyugati homlokzata elé 1802-re készült el a 24 m magas torony. A templom belsejének mennyezete sík, vakolt, keleti vége a nyolcszög három oldalával zárul. A szószékkoronának hegyén egy levágott ág oldalából fakadt hajtás jelzi, hogy a levágott fa is kihajt. A templomkertben áll Károlyi Gáspár ülőalakos, nyitott Bibliát tartó szobra, amint éppen írja bele a sorokat. 1890-ben állították fel. A templom déli falán látható Szenczi Molnár Albert emléktáblája. 1550 körül pár évig lelkészkedett itt Benczédi Székely István históriaíró. Ugyancsak itt volt lelkész és esperes 1910-58 között Farkas Elek. A templomkertben van Idrányi Barna (1861-1933) nagyszalánczi református lelkész és a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének sírja.

Az 1414 kg-os (138 cm) harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, felirata: „Ha az én szómat halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket. Zsid. 3:7-8 v. Áldozatkész utódok méltók az ősökhöz. Az 1914-1918-iki világháborúban hadi célokra elvitt harang helyett öntették a gönci ref. egyház hívei 1923. évben. No.4000.”A 800 kg-os (103 cm) felirata: „Isten dicsőségére a gönci reformata nemes eklesia hasznára öntetett a gönci nemes eklesia tagjai által nemes Köteles András és Szacsvai István kurátorságukban. Öntötte Eberhardt Henrik Pesten1824.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1