Látnivalók

A kisgyőri református templom

A középkorban a diósgyőri koronauradalom birtoka. 1576-ban református egyháza volt. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól, mely a falu keleti határában, az 1746-ra rommá lett templom lehetett. Erről közelebbit nem tudunk. Jelenlegi templomát 1776-ban építették.

A belső mennyezete pilléreken nyugvó csehsüveg boltozatos, a hajó északnyugati záródása félköríves. Nagyon szép a XVIII. századi barokk szószék. 1788-ban épült a délkeleti homlokzat elé a torony. A templom belső falán ez olvasható latinul és magyarul: „Értsd meg hű maradék mi szavad lesz századok évén / Isten erőt adván, mint trónolt Mária békén / E szent hajlékot Kisgyőrnek népe emelte / A legfőbb örök Isten tiszteletére jelelte. MDCCLXXVI.” A szószék alatt van a repedt és használaton kívül lévő 500 éves, gótikus harang, amelyet a falu határában találtak. Felirata: „O REX GLORIAE VENI CUM PACE.”

Toronyórát szereltek fel 1999-ben. A templom külső-belső felújítása 2000-01-ben történt. A templomi padok cseréje, a padelők restaurálása 2004-ben.

A 250 és 64 kg-os acélharangok Diósgyőrben készültek, a nagy felirata: „A kisgyőri református egyháznak készíttette Török György és neje Bordás Zsuzsánna,1922.”A kicsié: „A kisgyőri református egyháznak öntette Dienes Károly és neje Fegyverneki Zsuzsánna,1918.”

A szószék alatt lévő harangról: A régi, repedt harang átmérője 61 cm, de így is gyönyörű. Felirata gótikus kisbetűkből (minuszkulákból) áll: o rex gloriae veni cum pace (ó dicsőség királya, jöjj békével). Ez a felirat a XV. század második felében jött divatba. A szöveg a harang felső peremén fut körbe. Szokás volt, hogyha az előre elkészített szöveg nem érte körbe egyszer a harang testét, akkor megint elölről kezdték írni, míg teljesen körbe nem futott a paláston. Ha nem jött ki pontosan a lépés, akkor az utolsó ismétlésből néhány betűt lehagytak. A kisgyőri harangon a szöveg harmadik ismétléséből lemaradt az utolsó szó három betűje, így a pace helyett harmadszorra csak a p betű van. Alkotója a Hernád és az Ipoly között munkálkodó ismeretlen harangöntő mester lehetett. Ugyancsak ő öntötte a nógrádszakáli, a balatoni, a gyöngyöstarjáni, a pilinyi, az ipolyvarbói, a szűcsi, a tiszabői, a gagybátori, a nagybarcai, a szügyi harangokat. A kort illetően a nógrádszakáli harang igazít el, mert azon a keltezés 1523. De nemcsak a mester és a műhely azonos a nógrádszakáli és a kisgyőri harangok esetén, sorsukban is van közös vonás. Mindkettőnek van elrejtési története, illetve legendája. Pesty Frigyes a XIX. sz. közepén azt írta a kisgyőri harangról: „a régi harang a föld gyomrában találtatott.” A testvérharangot, a nógrádszakálit valóban az Ipolyban találták meg. Kisgyőr határában nem őrzi helynév az elrejtett harang emlékét. (Patay Pál)

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1