Látnivalók

A szerencsi református templom

Temploma 1220 körül épült román stílusban. 1321-ben állt a templom, melyet 1480-ban gótikus stílusban átépítettek. A hajó déli oldalának közepén álló 26 m magas torony 1480 körül épülhetett. A torony alsó részén kőkeretes gótikus ablakok vannak, belső terében keresztboltozatos helyiség van, felső része barokk stílusjegyeket hordoz.

A keletelt, nyújtott szentély 6×8 méteres. Az egész templomot hatalmas támpillérek fogják körül, a hajón is kőkeretes, gótikus ablakok vannak. A dongaboltozatos hajó négy-négy fiókos, a szentélytől félköríves felső záródású diadalív választja el. Ferdinánd király 1532-ben Bebek Ferencnek adományozta Szerencset, aki tizenhét év múlva öccsének, Jánosnak adta. 1556-ban Némethy Ferenc tokaji várkapitány elfoglalta Szerencset, és megszüntette benne az apátságot. Ezután kezdődött Szerencsen a reformáció. A császári seregek 1565-ben visszafoglalták a várost. Rudolf király 1583-ban adományozta Szerencset Rákóczi Zsigmondnak, aki 1603-ban meg is vásárolta a várost. Rákóczi Zsigmond (földesúr) református lett, tíz év alatt kiformálta a mezőváros új vallási képét. 1595-re megszűnt a katholikus plébánia és Rákóczi átépíttette a templomot. A prédikátorszéket kívánsága szerint készítették el. Az új ajtó fölé azt vésette latinul, hogy: Boldogok, akik hallják Isten szavát és megtartják azt, 1595. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól. A fénykor után jött az ellenreformációs elnyomás és üldöztetés. Mivel Báthory Zsófia volt a hegyaljai Rákóczi-birtokok ura, katholikus hitre térése következtében (1671) átadatta a református templomokat a katholikusoknak. De Thököly szabadságharcának (1683) idején újra és végleg reformátussá lett a templom. 1791-ben és 1903-ban renoválták a templomot.

A templom közepén áll Rákóczi Zsigmondnak és nejének, Gerendy Annának késő reneszánsz síremléke, amelyet 1618-ban készítettek fakeretbe illesztett vörös márványlapokból. Fedőlapján címer és felirat látható, az egyik hosszoldalán két angyal és magyar felirat, a másik oldalán oroszlán és griffmadár. A két rövid oldal hiányzik. A sírfeliratokat, Rákóczi Zsigmond udvari papja, Miskolczi Csulyak István fogalmazta. A díszes síremlék tetejére címereket véstek és a következőket írták latinul: "Tekintetes és Nagyságos felsővadászi Rákóczi Zsigmond, Borsod vármegye főispánja stb., a magyar király néhai legfőbb tanácsosa, először Szendrő, azután pedig Eger kapitánya és Erdély fejedelme, a Magyarországi részek ura és a székelyek ispánja stb. számára állított jeles címer, akinek erénye gyakrabban híresedett el Magyarországon a legnagyobb örvendezésnek közepette, aki meghalt az ő kegyeletes szülőhelyén, Felsővadászon, 1608. december hó 5-én, midőn innen-onnan 64 évig élt. Három gyászoló fia: György, Zsigmond és Pál az ő legkedvesebb édesatyjoknak, aki irántok és a haza iránt jól érdemesült." A napnyugati oldalon (főtől) képét vésték rá és egy idézetet: Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké. A keleti oldalra Gerendy Anna képe került. Az északi oldalon újabb summázata található Rákóczi pályájának, a délin pedig magyar nyelvű vers őrzi emlékét: "Itt fekszik Rákóczi Zsigmond, Az jámbor felőle jót mond. / Magyarországnak támasza, Vala Császárunk Tanácsa. / Szendrő csudálta erejét, Eger karját, nagy elméjét, / Erdély szerette oltalmát, Az török félte hatalmát. / Mi honunkban lakó népek, Óhajtjuk mint igaz, hívek. / Azért Szendrő, Magyar, Eger, Császár, Erdély s minden ember, / Sirassad édes Atyádat, Meghalt Rákóczi Zsigmondot." A síremlék alatt van a kripta, ahová egy hatalmas deszkaajtó felnyitása után lehet bejutni. Abban egy üveggel fedett urnában találjuk a neves halottak földi maradványait. A templom északi falán elhelyezett emléktáblára ezt írták: „E szent hajlékban szervezkedtek hős elődeink Bocskay István vezérlete alatt a nemzeti és vallásszabadság védelmezésére. 1605. április 17-20. Örök tisztelet nevöknek!” A templom középkori lőréses, támos fallal van kerítve. I. Rákóczi György fejedelem adományozott harangot a szerencsi reformátusoknak 1646-ban, azóta kétszer újra öntötték. Prédikátora volt Miskolci Csulyak István, aki eltemette urát, Rákóczi Zsigmondot. Sok írása maradt fenn. Énekeskönyvünk 487. dicséretét is ő fordította németből. Prédikátora volt 1620-ban Prágai András, ki Rákóczi György itteni udvari papja is volt, ő írta a Carmen votivumot a bekecsi templomavatásra, valamint a Fejedelmek serkentő óráját és több ének szövegét is. Lelkésze volt Németi István, akit 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszékre idéztek, elítéltek, de rabságából szerencsésen megszökött.

Az 535 (100 cm) és 300 kg-os (83 cm) harangjait Szlezák László öntötte Bp-en, a nagyobbik felirata: „Isten dicsőségére készítette az 1927. évben a szerencsi református egyház számára a hívek közadakozásából…” A kisebbiké: „1646-1757-1922.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1