Látnivalók

A szikszói református templom

Szikszó neve 1307 óta ismert. Temploma gótikus székesegyháznak épült a XIV-XV. századokban, de építésén később is sokat dolgoztak. A tornyon van egy rejtett román stílű ablak, ez arra utal, hogy a templom a XIII. század első felében épült volna. Ekkor a gótikus építés már csak mint bővítés vagy átépítés jöhet szóba.

A gótikus templomnak eredetileg hálóboltozatos mennyezete volt. A reformáció hatására először lutheránussá lett a lakosság, majd 1552-65 között földesurainak, a Perényieknek a tilalma ellenére kálvinistává lettek. 1568-ban Szikszón tartottak református Zsinatot, melyen elhatározták, hogy a kenyér jelen legyen az úrvacsorában. A török hódoltság kezdetén, 1558-ban, 1567-ben és 1576-ban török-magyar csaták színhelye volt Szikszó. „Majd a népes szikszói sokadalomra 1577. november 10-én törtek rá a törökök. Éppen a prédikációt hallgatták a templomban sokan, de azért maradtak elegen a vásáron is, őket a törökök rögtön összefogták. A templomban levőkkel azonban nem boldogultak, mert azok feleszmélve, elkeseredetten védekeztek. Az ezer rabbal elvonuló füleki bégnek a riadóztatott magyar és német katonaság (köztük Rákóczi Zsigmond vitézei is) lest vetettek. Egész éjjel és a következő napon délutánig lóháton, fegyverben várták a törököt. A csalogatásra kibocsátott martalék sikeresen vezette a gyanútlan ellenséget a les helyére. A rajtaütés tökéletesen sikerült. A foglyokat kiszabadították, sok török rabbal és 800 zsákmányolt török lóval tértek vissza a főleg Egerből és Szendrőből érkezett vitézek.” (Hangay Z.: Rákóczi Zs. Bp. 1987. 25. old.) A templomot 1585-ben lőréses fallal vették körül, hogy megerősítsék. 1588-ban (Rákóczi Zsigmond szikszói magyar győzelme idején) a török nagy kárt tett a templomban. Ezután renoválták, de 1625-ben villámcsapás következtében leégett, s 1631-re újra felépítették. 1688. áprilisában az erődtemplom mellett levő egyik élelmiszeres bódé okozta tűzben a templom ismét leégett. A harangok is elolvadtak és lezuhantak, sőt az értékeket mentő emberek közül tizennégyen égtek bent. 1698-ra helyreállították, ez idő tájt építették be a kerítőfalba a két bejárati kaput. 1706-ban a Rákóczi pártján álló várost a Kassa felé vonuló császári hadvezér, Rabutin kifosztotta és felégette, a templom újra leégett. Nemsokára megint helyreállították. 1722-ben öntettek két harangot (2100 és 600 kg). 1738-ban a tornyot javították, a következő évben toronyórát készítettek. 1772-ben a katholikusok szerettek volna királynői parancsot kieszközölni a templom elvételére, de püspökük nem támogatta a tervet. 1794-ben famennyezetet készítettek a templomba. 1806-ban lebontották a fa toronysisakot, és 1818-20 közt építettek új toronysisakot. 1852. május 18-án támadt tűzben a város összes (472) háza és a két templom leégett. Hamarosan helyreállították, s azóta változatlanul áll. Mennyezete gerendakazettás. Belső berendezése és biedermeier stílusú szószéke egy miskolci asztalos munkája volt. A templomnak a nyolcszög három oldalával záruló támpilléres keletelt szentélye és támpilléres hajója van. A 8×8 méteres alapterületű nyugati homlokzati torony (57 m) alatt átfaragott körteprofilú bejárat van, a déli belső kapu is gazdag profilú, csúcsíves, liliomdíszes timpanonnal készült. Belül négy nyolcszögletes pillér tartotta a régi hálóboltozatos mennyezetet, ezek és a boltozat vállkövei a későbbi újjáépítések során megmaradtak. A szentélyt a hajótól ép diadalív választja el. 1873-ban egy miskolci építész tervezte a neobarokk új toronysisakot. A XX. század elején a sekrestyében befalazva értékes edényeket, zászlókat és ruhákat találtak, amelyekről ma már senki sem tudja megmondani hová lettek. A templom északi oldalán két kis kápolnát találunk, melybe pálcatagos kapun jutunk be. A templomhajó falainak magassága 12 méter. 1990 után a templomot teljesen felújították, új berendezést kapott.

A 719 és 150 kg-os harangjait Korrentsch Márk öntötte Egerben, a nagyobbik felirata: „Összegyűjtöm a népet, hogy az Úr Isten nagy szavát dicsérje. Zsolt. 106:47. A szikszói ref. egyház ezen nagy harangja az 1852-i tűzvész által 100 éves korában elhasadván, öntötte…1852.”A kisebbiké: „Újra öntetett a szikszói ref. egyház akaratából Hegyi István algondnok költségén, 1857. május 27. napján…”

Az 1568-as szikszói zsinaton részt vett: Mélius Juhász Péter tiszántúli szuperintendens, Czeglédi Ferenc sp-i tanár és Egry Lukács ungvári pap.

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1