Látnivalók

A bánhorváti református templom

Az 1793-ban épült hajdani őrtorony, mely ma ferde támpillérekkel van megerősítve, lett a későbbi templom tornya. A templom keletkezésére nézve az építési mód ad eligazítást. Ugyanis a tégla alakú, alacsony, gótikus hajó a XIV. században épülhetett a toronyba nyíló gótikus kapukerettel együtt, amit egy későbbi átalakítás során falaztak be a déli külső falba.

Ezt a középkori eredetű templomot egy 1434-es feljegyzés említi. Majd a reformáció századában a reformátusoké lett, erről szól az 1595-ös templom-összeírás is. 1700-ban újították meg a templomot és a tornyot. Ez utóbbi akkor kapott zárt fa toronysisakot, és ugyanakkor tették fel csúcsára a kakast is. A templom jelenlegi alakját 1789-90-ben nyerte, ahogy azt a mennyezeti királykazetta felirata is mutatja: „Jó Istene dicsőségére és a maga lelke javára végeztek el Tts. Katona Mihály predikátorságában.” A nyugati, homlokzat előtti torony25 mmagas, hajója kelet felé egyenes záródású, mert hajdani szentélyét a korábbi bővítések során lebonthatták. 144 egyforma díszítésű táblából álló festett, kazettás mennyezete van. Egyik festett padját Jobbágy Mihály készítette 1720-ban. Copf kőszószéke és pelikános szószékkoronája 1790-ben, az úrasztala 1794-ben készült. A templomot 1924-ben, majd 1985 körül újították meg. A templomkertben található az ország egyetlen Kálvin szobra.

Három harangját Szlezák László öntötte 1930-ban Bp-en 276, 150 és 97 kg-os súlyban. A nagy felirata: „1699-1855. Abánhorváti keresztyén egyház hívei közadakozásból és adományokból újra öntette 1930-ban… Hiszek egy Istenben… és az örök életben. Ámen. Ember, ha hangom hallod… jőjj, vég álmodra ez kísérőd, veszély idején megmentőd.” A középsőé: „Dícsérünk Úr Isten szüntelen tégedet. S ha eljön végóránk, hagyjátok a dalnokot pihenni, nyugodni csendesen. A bánhorváti keresztyén egyház énekkara tagjainak adományából 25 év emlékére öntette…” A kicsié: „Tebenned bíztunk eleitől fogva. Áldjátok az Úr nevét. A bánhorváti ref. egyháznak emlékül öntették… Isten dicsőségére Berentés Zsigmond és neje Kelemen Zsuzsánna.”

***

Forrás: Várady József templomos könyvei
További információk:

http://www.kondo.shp.hu/hpc/web.php?a=kondo&o=templomoskonyvek_0rb1