Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség Honlapja

Napi igemagyarázat (2022.09.20)

2022-09-20 11:19:36 / Robb Martin


„Ézsau Kánaán leányai közül vett feleségeket: Ádát, a hettita Élón leányát és Oholíbámát, Aná leányát, aki a hivvi Cibón leánya volt, meg Boszmatot, Izmael leányát, Nebájót hugát. Ádá szülte Ézsaunak Elifázt, Boszmat szülte Reúélt, Oholíbámá pedig szülte Jeúst, Jelámot és Kórahot. Ezek Ézsau fiai, akik Kánaán földjén születtek. Akkor Ézsau fogta a feleségeit, fiait, leányait és mindenkit, aki a házához tartozott meg a jószágát, minden állatát és egész vagyonát, amelyet Kánaán földjén szerzett és más országba ment a testvére, Jákób elől. Mert olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt, és jószágaik miatt nem bírta eltartani őket az a föld, amelyen jövevények voltak. Így telepedett le Ézsau a Széír-hegységben. Ézsau pedig Edóm." 1Móz 36, 2-8.


Mindig megüti a szívemet, amikor arról olvasunk az igében, hogy valaki elhagyja az ígéret földjét.

Persze, ennek oka van. Ábrahám és Lót esetében is arról van szó, hogy kettejüknek kevés az az áldás, amit az a föld tud nyújtani. Kényszerű tehát az elválás. Hogy mi a folytatás, azt tudjuk. Ézsau és Jákób esetében is ugyanerről van szó. Megsokasodik a vagyon és a megtartása érdekében nem maradhatnak együtt ugyanazon a földön. Kánaán nem bír el dupla „tehertételt". Ézsau jól elvan otthon, míg Jákób Lábánnál van 14 éven át. Aztán megtörténik a megható kibékülés, közösen temetik el az édesapjukat és aztán olyan különös, hogy nem Jákób, hanem Ézsau megy el. Tudjuk miért.

Túl a lelki dolgokon, Isten úgy intézte, hogy Kánaán ott és akkor ennyit bírt. És ahogy ezen gondolkodtam ma reggel, egyszerűen megtelt hálával a szívem. Mert van egy ország, amivel kapcsolatban Isten máshogy rendelkezett, ahonnét senkinek nem kell kijönnie. Van egy ország, ami „el tud tartani" mindenkit. Nem csak a dupla tehertételt bírja az az ország, hanem egyszerűen nincs felső limit. Van egy ország, amelynek az áldásai tökéletesen elegek, sőt, bőségesek minden benne élő számára. Van egy ország, ahová születésétől és természeténél fogva senki sem születhet bele, és eredendően nem is akar senki az állampolgára, a lakosa lenni, de aztán amikor valaki megkapja ennek az országnak az állampolgárságát, esze ágában sincs többet máshol keresni a boldogságot, a boldogulást és az életet. Hiszen ebben az országban ismeretlen a szükség, a helyhiány, ismeretlen a gyász, a fájdalom, a gond, a betegség vagy a bánat, a sírás. Mind ezek helyett van igazság, békesség és Szentlélekben való örvendezés. És az Atya Isten úgy rendelkezett, hogy ebbe az országba bárki örökre letelepedhet, aki el-, és befogadja az Atya szeretetét. Jézus az ő golgotai áldozatával minden ember előtt megnyitotta az utat a Mennybe. Aki befogadja Jézust, abban az Atya gyönyörködik és elpecsételi a Szentlélekkel. Jézus pedig helyet készít neki ott. Aztán ha eljön az ideje, „letelepíti" őt az „ígéret földjén" örökre és visszavonhatatlanul.

A Mennyországba való belépés drága mondata: „Jöjjetek Atyámnak áldottai és örököljétek a számotokra elkészített országot!" Ezt egy másik meghívásnak kell megelőznie a te részedről: „Jöjj Királyom, Jézusom, a szívem íme megnyitom!" Testvér, mi a helyzet veled? Beengedted-e már Jézust az életedbe, hogy majd Ő is beengedhessen téged az örök életbe? Abba az országba, ahonnét soha nem kell már félelemből vagy szükség miatt kivándorolnod, hanem megnyugodhatsz és békében élhetsz az idők végezetéig. „Ma még lehet, ma még szabad..."

Dezső Attila - Sátoraljaújhely