Az előző árvíz kapcsán sokan zsákoltak a gyülekezet tagjai közül, hogy meg tudjuk védeni az épületet a víz nagyobb pusztításától. Azonban ott maradt a szívünkben a kétely, hogy fogjuk megérni a tavaszt, hiszen azt a vályog épületet, amiben vagyunk a víz teljesen körbevette, és a falait néhol méter magasan áztatta. Most pedig nem hogy a kiszáradásfelé igyekeznénk, hanem újabb vízszintemelkedés áll előttünk. Reméljük, hogy ezúttal kisebb vízzel vészeljük át.
Így talán érthető a vágy a szívünkben, hogy el szeretnénk költözni ebből az épületből. Amennyiben tud ebben bennünket támogatni, szeretettel fogadjuk.