Sikerült ismét változatos programokkal szebbé, tartalmasabbá varázsolnunk a szendrőládi gyerekek mindennapjait. Ezúttal is fontos volt a sok mozgás, a környékünk megismerése, de egyre nagyobb figyelmet szentelünk a lelki felfrissülésnek is. Izsófalván erre több lehetőségünk is volt.

Előbb azonban még az edelényi kirándulásunkról írok. Ismét biciklivel tettük meg a rövidnek nevezhető távot, amit a rengeteg túrának köszönhetően hamar magunk mögött hagytunk, de a borsodi földvárhoz érve azért előbb kicsit megpihentünk, mielőtt közelebbről is megtekintettük volna a földvárat. A városban továbbhaladva megálltunk egy játszótérnél amit nagyon élveztek a gyerekek.

Ezután következett egy kisbuszos túra, melynek során meglátogattuk izsófalvai testvérgyülekezetünket, akik nagy szeretettel fogadtak minket. A református gondnok vezetésével előbb megnéztük a katolikus templomot, ahol meghallgattuk a templom történetét, a katolikus lelkipásztor tolmácsolásával. Ezt követően megnéztük az izsófalvai tájházat, ahol kivetítőn ismerhettük meg a község történelmét és legnevesebb szülöttét, Izsó Miklóst.

Később átmentünk a református templomba, ahol szintén megismerhettük a templom történetét, de ami még izgalmasabb, hogy egy csodás élménnyel gazdagodtak a gyerekek: a gondnok úr felvitt minket a toronyba, hogy megmutassa a 3 harangot. Látva a lépcsőket, előbb én is kicsit megijedtem, de a lényeg, hogy felértünk, és megnéztük a harangokat, kis csalafintasággal még meg is kongattuk őket. Az ablakokat kinyitva csodás látkép tárult elénk Izsófalváról és a környező településekről. A gyerekeket meg sem kellet kérdezni, élvezték e, mert minden az arcukra volt írva.

A következő napokban volt egy focimeccs a szendrőládi „interesek" ellen, ahol ugyan kikaptak a fiúk, de nem lehet rájuk panasz, mert nagyon küzdöttek, a visszavágót hamarosan megtartjuk - amit szinte biztosra veszek, hogy akkor már mi jövünk le győztesen a pályáról!

Az elmúlt napokban a lányok megtanultak tésztát vágni a fiúkkal együtt, valamint a nyári savanyúság elkészítésének tudományába is bevezettük őket. A fiúk két edzés között ismételten csak a dudvázással és kertészkedéssel bíbelődtek, amit ugyan annyira nem élveztek, mint a focit, de ezt a munkát is becsülettel elvégezték.

Augusztus 20-án a gyerekek szerepeltek a katolikus templomban, verset szavaltak. Mindenki nagyon ügyes volt, nem hiába, hiszen rengeteget készültek rá. Jó volt látni, hogy egy újabb nagyobb akadályt, lelkesedéssel és szorgalommal véghez lehet vinni.

Mindezeket a programokat természetesen a szokásos tevékenységeken túl (iskolára való felkészülés, olvasás stb.) teljesítették a gyerekek.