Advent utolsó vasárnapjára megtanultunk pár verset, amit a templomban szépen, fegyelmezetten és kellő alázattal el is mondtak a gyerekek. Nehéz feladat volt ez, hiszen a félévi hajtás kellős közepén jártunk. Ismét el kellet magyarázni az advent lényegét, de öröm volt látni, hogy nem hat teljesen új információként az advent szó jelentése a gyerekeknek. Úgy a gondolom, hogy a gyerekek átérezték az ünnep súlyát és jelentéségét, hiszen mindenki hiba nélkül mondta el a versét.

Alapvető célja a napközinknek, hogy egyik idejáró gyerekünk se bukjon meg, valamint, hogy minden gyerek a saját tudása alapján a lehető legjobb eredményt érje el. Tényként állapíthatjuk meg, hogy már 2 éve senki sem ért el elégtelen eredményt. Pár volt napközisünk pedig megpróbálta egy-egy gimnáziumba a felvételit, ami úgy gondolom nagyon jó dolog és talán a napközinkben eltöltött hónapok, évek, valamint a sok beszélgetés, útmutatás nem volt hiábavaló.

Bízunk benne, hogy a most napközibe járó gyerekeknek követendő példa lesz és ők is hasonló útra fognak lépni. Mi, dolgozók mindenképpen ezt szeretnénk...