Megjelent magyarul Debreceni Ember Pál egyháztörténete

Debreceni Ember Pál (Debrecen, 1661. utolsó harmada – Olaszliszka, 1710. jún. közepe.) Református lelkész. Debrecenben tanult, 1678. január 12-én lépett a felsőbb tanulók sorába, s 1679 novemberében már preceptori tisztet viselt.

1682-ben a sárospataki elűzött kollégium helyébe állított alsóbbrendű iskolának lett rektora, de már a következő évben lelkésszé választották ugyanott. Ebbeli működését félbeszakítva, Thököly Imre támogatásával külföldre ment, s 1684. augusztus 15-én a leideni, 1685. augusztus 20-án a franekeri egyetemre iratkozott be. 1686 őszére visszatért, tovább lelkészkedett Sárospatakon. Miután párszor néhányszor szenvedett s 1687-ben megsemmisítették egyházának szabad vallásgyakorlatát a jezsuiták, a szomszédos Makkoshotykára vonult, de azért mint a sárospatakiak lelkésze szerepelt mindaddig, míg 1695 áprilisában Losoncra, innen 1701 áprilisában Szatmárra ment papnak. Mikor 1703. szeptember 28-án onnan is elűzték, előbb Szatmárhegyre, majd Debrecenbe menekült. Itt 1704 februárjában ispotályi lelkészként alkalmazták. Ez évben Máramarosszigetre is hívták, de csak 1705. október 19-én hagyta el Debrecent, az ellenséges hadak elől Olaszliszkára távozott, s csakhamar ott is lelkészi állást foglalt el.

Művének latin nyelvű kézirata, vejének, Szathmári Paksi Mihálynak 1725-ig terjedő kiegészítéseivel Fridrich Adolf Lampe (1683-1829) utrechti egyetemi tanárhoz került, aki azt Kocsi Csergő Bálintnak a gályarab prédikátorokról írt Narratio brevisével megbővítve saját neve alatt jelentette meg 1728-ban.

A fordító Botos Péter református lelkipásztor 1913. június 6-án született Poroszlón. Sárospatakon érettségizett, és itt végezte el a teológiai akadémiát is. Segédlelkész volt több gyülekezetben, közben 1944-45-ben tábori-kórházi lelkész. Majd az 1950-ben anyaegyházzá lett Tibolddaróc lelkipásztorává választották, itt szolgált 1982. július 1-jén bekövetkezett haláláig. Botos Péter nem szaktudós volt, hanem tudós lelkipásztor, aki a gyülekezeti élet mindennapos terhei között, egyháza iránti szeretetből végezte el a fordítás kiemelkedő, de nehéz és fáradságos feladatát. Debreceni Ember Pál egyháztörténete mellett fordította Bod Péter és Szirmay Antal műveit is latin nyelvről magyarra.

Magyar nyelven ez a mű most jelent meg először. A kötet tartalmazza a magyar protestáns gályarabok szenvedése történetének első teljes fordítását is.

Gyülekezeti tagok igen kedvezményes kétezer forintos áron rendelhetik meg a 776 oldalra rúgó kötetet a Sárospataki Tudományos Gyűjteményektől.