Presbiteri Konferencia a Zempléni Református Egyházmegyében

LXIV. évfolyam 2. szám / Zempléni Egyházmegye


A hosszú tél után Istennek kegyelméből 2011. április 1-jén és 2-án Szerencsen presbiteri konferencián vehettünk részt nagy létszámú hívő közösségben. Szükség volt erre az alkalomra, erre a lelki töltődést adó ajándékra.

A presbiteri konferencia alaptémája a család fogalom köré összpontosult. Az előadások különböző résztémákról szóltak: a tizenévesek a családban, presbiter a családban, család az Újszövetségben, vagy: krízis a családban és a családpolitika ma Magyarországon. Jó volt hallani a nagycsalád öröméről és gondjairól – egy lelkésznő volt az előadó és belefoglalta a saját tapasztalatait: életüket a nagy családjukban.



Ezek az előadások és esti evangelizációk mind erőforrások a hívő ember számára. Szükség van hálaadásra az elmúlt év eredményeiért és arra, hogy kérjük Istentől az új erőt a további feladatok megoldásához, hiszen sem a családon belül, sem a társadalom által okozott gondok enyhítése nem megy magától, csak ha kérjük Istenünk segítségét a problémák megoldására. Sokszor érezzük úgy, hogy már nem bírjuk tovább a terhet, de azt is megtapasztaljuk, hogy csak annyi terhet rak ránk az Isten, amennyit elbírunk.



Ezért is kell, hogy legyenek ilyen lelki képző alkalmak, ahol egymás terhét is hordozzuk, vagy együttesen megkönnyítjük. Kérjük, áldja meg az Isten az ő nevében összejövő közösséget és a világban szétszóratásban élő valamennyi magyart!



Az Úr legyen a mi őriző pásztorunk! Áldást hordozó Ige legyen a Máté 18,20 a konferencia minden résztvevőjére: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”



Sajtos László egyházmegyei gondnok, Tiszaladány/Tokaj

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább