A lelkipásztor
LXIV. évfolyam 3. szám / Élő teológiaMegvallom, engem magamat is érdekelne egyfajta közvélemény-kutatási értékelés arra vonatkozóan, ki kinek látja vagy gondolja a református lelkipásztort, s mit vár tőle. Mivel magam is lelkész vagyok, ilyen külső véleményalkotásra nem vagyok alkalmas. ezért belülről nézve azt próbálom leírni, ahogyan magunkat értelmezem, amilyen mintát követve igyekszem azzá lenni, akivé Isten lelkészként elhívott.
Pál apostol így fogalmazta ezt meg: „… látványossággá lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek”. (1Kor 4,9) Úgy látta magát, mintha Isten egy színpadra állította volna, hogy ott legyen mindenki előtt látható rajta, mit jelent keresztyénnek lenni.
Úgy tapasztalom, egy gyülekezetben, egy településen Isten ugyanerre hívta el a lelkipásztort. Sok tekintetben szemléltető példának akarja a lelkészt. Egy embert a többiek közül, aki tudja magáról, mennyire rászorul Isten kegyelmére, életet árformáló erejére, s az élete tanúskodik arról, hogy Isten kész megbocsátani, kegyelmesen formálni, szeretettel hordozni. Hiszi, s tudja, hogy a saját élete is arról tanúskodik: azon van áldás, amit Istennek engedelmeskedve tesz, de azt sem titkolja, hogy ennek az egyéni életében is mennyi emberi akadálya és kísértése van. Ezért kész Isten erejére támaszkodva leplezetlenül küzdeni a vissza-visszatérő emberi természete és kísértései ellen. Nem színész, aki eljátssza a mintakeresztyén szerepét, hanem ember, aki harcolja a hit nemes harcát. Így az is leolvasható lesz róla, amivel Isten az ilyen életet megáldja: belső békessége és öröme lesz, fel tud állni a bukásaiból is, erőt kap ahhoz, amit tennie kell, s az apró dolgokban is Isten szeretetének különös ajándékait látja. Ha látványossággá lett, akkor kész azt is elfogadni, ha kipróbálják, hogy valódi-e, követhető-e az, aminek látszik. Támadások, próbák között is az a küldetése, hogy láthatóvá legyen rajta: ott, ahol társai is élnek, abban az életkorban és azokban az élethelyzetekben, kísértésekben és nehézségekben, melyekben a többiekkel együtt benne él, Istennek van felelete, Jézus Krisztusban van megoldása. Így vezethet pásztori módon arra az életre és azokra az áldásokra, melyeket Isten rajta keresztül sokaknak elkészített.
Pásztor Gyula
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők… Kol 2,20
2Sám 23,1–7
„Minden javam, minden örömöm őtőle származik” (5). Dávid király nagy magasságokat ért el életében, de az elért eredményeit nem önmagának tulajdonította.
(17) „…ki tud minket szabadítani…” (Dániel 3,1–25)
– Az Isten szabadító Úr, mert Ő kiszabadít bennünket a tüzes kemencéből. Sokféle „tüzes kemence” van ebben a világban. Isten megmutatja szabadítását az Ő népén és az egyes hívő embernek életében. Ő képes kiszabadítani bennünket a mindennapok és az élet ezer küzdelmének kohójából.
APOSTOLOK CSELEKEDETEI 8,26-40 - Megfelelő segítség
A városban elhaladtam egy tinédzser mellett, aki fülhallgatóval a fülében zenét hallgatott. Ő is énekelt az énekessel együtt – lelkesen, teljes átéléssel. Amit azonban én hallottam, szinte fájt a fülemnek.
2017. november 5. vasárnap
„Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.” (Ézsaiás 42,1)
Füle Lajos: Szeretnék énekelni néked
Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.
