„Erősítsük meg kezeinket az Úrban!"

LVII. évfolyam 2. szám / Borsod-Gömöri Egyházmegye

Április 24-én tartottak találkozót 12 miskolci református gyülekezetből érkező presbiterek, gyülekezeti munkások és lelkipásztorok.


 

A nap tartalmas eltöltésében a Presbiteri Szövetség olyan neves munkatársai vezettek bennünket, mint Szabó Dániel a Presbiteri Szövetség elnöke, Balla Tibor tiszteletbeli elnök, Mikó László missziói titkár, dr. Bodnár Ákos a MRETZS világi elnöke, dr. Judák Endre egyetemi tanár, dr. Viczián Miklós mérnök, a pasaréti gyülekezet presbitere.


Napjaink helyzetén és az Ige útmutatásán tájékozódva kerestük a lehetőségeket és a feladatainkat a presbiteri szolgálatban való megerősödésre, az alábbi előadásokra figyelve:


1. Igei tájékozódás: A presbiter és a presbitérium az Igében és a gyülekezetben.


Ap.Csel. 20,28 alapján Balla Tibor elmondta, hogy a presbitereknek nemcsak az anyagiakkal kell sáfárkodniuk a gyülekezetben, hanem a lelki építésben is segítségül kell lenniük a lelkipászto­roknak, mint akiket a Szent Lélek hívott el őrállókul. De ez csak akkor működik, ha valóban Isten Lelkének belső, személyes elhívására vállal valaki presbiterséget, és a gyülekezet is ezt az elhívást ismeri fel a jelöltben, és nem hagyomány vagy emberi tekintély alapján történik a választás.


2. Igei diagnózis: „Megfáradnak a legkülönbek is..."


Ézs. 40,30 alapján dr. Bodnár Ákos egészen személyes hangvételű bizonyságtételében korunk energiaválságos helyzetéből kiindulva a lelki-szellemi megfáradás jelenségét tárta elénk, de rögtön rámutatott: energia, erőforrás van, csak az ember nem jó helyen keresi. Buzdító erővel tett bizonyságot arról, hogy Isten soha nem lankad el, soha nem fárad meg, és akik benne bíznak, azoknak ereje megújul.


3. Igei célkitűzés (gyógymód): „Megismerni Őt és az Ő feltámadásának erejét!"


Filippi lev. 3,10 alapján Mikó László kutató fizikusként érdekes példákkal ecsetelte, hogy Isten teremtett világának a megismerése mekkora erőforrás a tudomány, a fizika világában is. A törvényszerűségek felfedezése mekkora haladást, fejlődést eredményezett, pl. az atomfizikában (atomenergia) vagy a genetikában. A legdöntőbb jelentőségű felismerés azonban Jézus Krisztus személyének és az ő feltámadása erejének a megismerése, mert az az életet gyökeresen újjá teszi.


4. Ige szerinti helyünk: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból...!"


János ev. 17,15 alapján dr. Viczián Miklós a személyes bizonyságtétel erejéről beszélt. A feltámadás első tanúinak helyzetét, viselkedését tükörül állította elénk. Ma is hasonló a helyzet: ellenséges környezetben nem merünk hitünkről beszélni. Pedig az Igében azt olvassuk, hogy az Úr együtt munkálkodott azokkal, akik feltámadásáról bizonyságot tettek, így kezdtek szaporodni a hívő emberek.


5. Ige szerinti kötelezettségünk: „A hithez és jócselekedetekhez ragasszatok tudományt....!"


2Péter 1,5 alapján dr. Judák Endre arra a 800 ezer reformátusra hívta fel a figyelmünket, akik reformátusnak vallották ugyan magukat a népszámláláskor, de nincsenek egyik református gyülekezetben sem számon tartva. Küldetésünk van feléjük. Elérésük módjairól szólva a közös imádság, a családlátogatás, a személyes hitvallás, az Isten igéjében való jártasság fontosságát hangsúlyozta. A presbiter családi életére nézve személyes tapasztalatát mondta el arról, hogy amióta a családi áhítat régi reformátusi szokását otthon bevezette, egészen jótékonyan változott meg a napjaik rendje és hangulata.


Nemcsak mélyen elgondolkoztató előadások voltak ezek, hanem hiteles és buzdító bizonyságtételek a szolgálattevők személyes elkötelezettségéről Istenért és az Ő országáért.


Nem csoda, hogy a szünetben élénk beszélgetés indult meg a presbiterek között. Kérdések és saját tapasztalatok sokaságát cseréltük ki egymás között a szerény ebéd fogyasztása közben. Valóban erősödtünk a hallottak és a közösség által, melyben örülhettünk egymásnak. Hisszük, hogy nem marad következmény, gyümölcs nélkül mindaz az áldás, amelyet ezen a napon kaptunk Istentől, hanem megerősítve kezünket és szívünket az Úrban, buzgóbban és hitelesebben tudunk szolgálni a gyülekezeteinkben. Istennek legyen dicsőség és hála velünk közölt javaiért!


Miskolc-Diósgyőr, 2004. május


Péter András


lelkipásztor


 Ui. Szeretettel ajánlom a csendes napról készült hangfelvételt az érdeklődőknek, mely megrendelhető a lelkészi hivatalban a 06-46-400-599 telefonon.

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket. ApCsel 5,11

2Móz 30

Nem elég elkészíteni mennyei mintára a szent sátrat, működtetni is kell. Isten nem egy szép, de működésképtelen szent helyet akart, hanem arra adott utasítást, hogy ennek évszázadokig működnie kell. 

tovább

(24) „…egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez…” (Apostolok cselekedetei 4,23–37)

Pétert és Jánost szabadon bocsátották a börtönből, akik bizonyságot tettek a gyülekezetnek az Úr szabadításáról. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel IMÁDKOZOTT (23–24).

 

 

tovább

LUKÁCS 12,1–7 - Lét helyett látszat

Nem csak az ókori társadalomra volt jellemző, hogy a külsőségek mindennél fontosabbak voltak. A mai Z generáció tagjai is igyekeznek magukról minél jobb képet mutatni. 

tovább

Ne csüggedj el!

 „Ne félj, Sion, ne csüggedj el!” (Zof 3,16)

tovább

Haraszti Sándor: Ne dobj követ...

Ítélni könnyű… Megérteni
próbáld a lélek tenger titkát.
Ne prédikálj, te vélt erényes,
ne emlegess te jellemsziklát,
ki azt sem tudod, mit jelent:
bűnbánattal a mélybe’ lent
melletvervén meakulpázni,
magad őszintén megalázni,
bízván erősen, hogy soha
többé nem visz a mostoha
élet kényszere bűnesetbe…

tovább