Konfirmandus találkozó Noszvajon
LXIV. évfolyam 3. szám / Egervölgyi EgyházmegyeMilyen gyönyörű őszi idő! – jegyezte meg egyik konfirmandusunk, miközben megérkeztünk a noszvaji református templomba, ahol a Refisz csapata már énekszóval várt bennünket.
Egy-egy ének meghallgatása után a Refisz csapata megpróbálta a konfirmandusokat is rávenni, a közös éneklésre. A bátrabbak megtanulták, és szívükben is hazavitték a Jézus Krisztust dicsőítő, és keresztyén fiatalokat a hit megvallására buzdító dalokat.
A helyi lelkipásztor Anda Tibor nyitó áhítatában a döntéseink súlyáról szólt. A mondanivalóhoz egy kép volt segítségünkre: Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt. Pilátus döntött. Meghajolt a nép akarata előtt. Elítélte Jézust. Kedvezni akart az embereknek, politikai karrierje miatt. Hatalma azonban Jézus keresztre feszítése után alig néhány évig tartott. Jó tudni, döntéseink meghatározzák az életünket. A Jézus mellett való döntésünk, pedig az örök életünket. Jó átgondolni ezért, hogy mely irányba engedjük haladni az életünket. Aki Jézusnak enged, az hosszú távon a jobb részt választja.
Az áhítat után közös játékra került sor, amit nagyon élveztek a fiatalok a noszvaji parókia udvarán.
Játék és némi felfrissülés után Veres Péter, a Refisz vezetője Kincseink címmel tartott nagyon szemléletes előadást. Hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak vannak kincseink. autó, ruha, ékszer stb. Sőt, Jézus Krisztus is megengedi a kincsgyűjtést. Nem mindegy azonban, hogy hol és mire gyűjtünk kincset. Jézus azt mondja, az örök életre gyűjtsük kincseinket, mert az maradandó. Azt soha senki el nem fogja venni tőlünk. Ezt a kincset mással is megoszthatjuk, akkor is a mienk marad.
Miközben a fiatalok a templomban próbáltak figyelni az Igére, a gyülekezet asszonyai elkészítették az ebédet, amit a program végén mindannyian jóízűen fogyasztottunk el. Desszertként süteményt és szőlőt ehettünk. Akikkel együtt utaztam hazafelé, úgy nyilatkoztak, hogy a tavaszi alkalmat sem szeretnék elmulasztani. Istennek legyen hála az élményekért.
Papp Zsolt Endre
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket. ApCsel 5,11
2Móz 30
Nem elég elkészíteni mennyei mintára a szent sátrat, működtetni is kell. Isten nem egy szép, de működésképtelen szent helyet akart, hanem arra adott utasítást, hogy ennek évszázadokig működnie kell.
(24) „…egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez…” (Apostolok cselekedetei 4,23–37)
Pétert és Jánost szabadon bocsátották a börtönből, akik bizonyságot tettek a gyülekezetnek az Úr szabadításáról. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel IMÁDKOZOTT (23–24).
LUKÁCS 12,1–7 - Lét helyett látszat
Nem csak az ókori társadalomra volt jellemző, hogy a külsőségek mindennél fontosabbak voltak. A mai Z generáció tagjai is igyekeznek magukról minél jobb képet mutatni.
Haraszti Sándor: Ne dobj követ...
Ítélni könnyű… Megérteni
próbáld a lélek tenger titkát.
Ne prédikálj, te vélt erényes,
ne emlegess te jellemsziklát,
ki azt sem tudod, mit jelent:
bűnbánattal a mélybe’ lent
melletvervén meakulpázni,
magad őszintén megalázni,
bízván erősen, hogy soha
többé nem visz a mostoha
élet kényszere bűnesetbe…
