Egy napom a diákotthonban
LXIV. évfolyam 4. szám / IntézményeinkReggel van. Megszólal a rádióból az ébresztő hangja, ami megadja számomra a lendületet egy jó nap kezdetéhez, de a biztos kelés érdekében kedvesen beköszön az ébresztős nevelőtanárunk is. A reggeli készülődés után irány az étkezőbe, korgó pocakomat reggelivel tömhetem meg, ami laktató, és tízórait is csomagolhatok belőle.
A reggeli nyüzsgés közepette a rendrakásra is időt fordítok. Ma egy kicsit késésben vagyok, de nem aggódom, mert tudom, hogy az iskolai átjáró 7.40-ig nyitva vár. Az órák után vár a meleg ebéd, amit a konyhás nénik szeretettel készítettek a kimerült diákoknak. Ma pont olyat főztek – bablevest és aranygaluskát – amit nagyon szeretek, minden héten örülhetek valamelyik kedvencemnek. Kora délután szabadon kikapcsolódok a barátaimmal a városban, ügyes-bajos dolgaimat intézem. A szabadkimenő után vár a tanulás, amihez kipihenten tudok hozzákezdeni.
Szilencium után már érzem a vacsora finom, csalogató illatát. Az esti közös étkezés után összegyűlik a csoport, ahol megbeszéljük, kinek milyen napja volt, és egy csendes áhítattal elmélyülünk a Biblia üzenetében. A csoportfoglalkozás után a mozgáshiányomat pótolom azzal, hogy barátnőimmel átmegyünk sportolni az iskola tornatermébe. Mivel a játékhoz nem vagyunk elegen, a fiúk lelkesen csatlakoznak hozzánk. Ez a meccs – mint mindig – sok örömteli pillanatot tartogat számunkra.
A kellemesen fárasztó sport után a nap sikereit mesélem szobatársaimnak. A beszélgetés és a poénkodás mellett van időm megkeresni a többi barátomat egy jó éjt puszi erejéig. Zuhanyozás után felkészülök a 10 órai villanyoltásra.
Nagyon fontos az életemben, hogy kolis lehetek, mivel a diákotthonon keresztül sok igaz barátra tettem szert. A bentlakás arra is megtanít, hogy önmagamról is tudjak gondoskodni.
Sosem érzem magam egyedül, mert tudom, hogy az itteni barátaimra mindig számíthatok. Olyanok vagyunk, mint egy nagy összetartó család. Mivel igen sok színes program van, a napok, hetek és hónapok gyorsan telnek, és eseményekben, élményekben bővelkednek.
Mató Vanda és Dömötör Dominika
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a
1Móz 48
A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét.
(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)
Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.
Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).
ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?
Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani?
Zokogó szemek
„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)
Szép Ernő: Imádság
Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.
Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.
