Missziós út – Noszvaj

LXV. évf. 2. szám / Egervölgyi Egyházmegye

A Református Fiatalok Szövetsége (Refisz) ifjúsági csendesnapot szervezett Noszvajon 2012. április 14-én, szombaton. Az Egervölgyi Egyházmegyéből érkezett ifis csoportok és a Refisz vezetői, önkéntesei tevékenykedtek ezen a napon. A közös programokra a templomban került sor.

A csoportok reggel 9 óra körül érkeztek meg, és a regisztráció után mindenki a templomban foglalt helyet, majd közös énekléssel kezdtük a programot. Anda Tibor noszvaji lelkész köszöntötte a résztvevőket, szervezőket. Ezután Petró József egri segédlelkész áhítatát hallgathattuk meg, és közösen imádkoztunk. Nagy öröm volt számunkra, hogy sokan eljöttek. Mivel különböző gyülekezetekből voltunk együtt a szolgálókat is beleszámítva kb. 70-en, ezért egy izgalmas ismerkedős játékot játszottunk, ahol mindenki feloldódott és kedvet kapott a további közös játékokhoz is.
A missziós nap fő témája a barátság volt, amelyről Veres Péter gávai lelkész tartott előadást. Elgondolkodtató volt, hiszen a barátság nagyon fontos az emberek, különösen a fiatalok életében, mert ekkor találnak barátokra. 
A Refisz egyik fő célja pedig az, hogy szeretne segíteni a fiataloknak megismerni egymást, igaz barátságokat kialakítani, és felkelteni az érdeklődést Isten iránt. Egy ige nagyon megragadta a figyelmünket, amely Isten szeretetét mutatja meg az emberek felé, ez a Jn 15,14-15-ben található: „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek. Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.”
Ezután egy kis színdarab következett, amely két fiatal barátról szólt, és nagyon tanulságos volt. A történetben az egyik barát meghalt volna a másikért. Felmerült az a kérdés a színdarab végén, hogy hogyan tehetünk szert ilyen igaz barátságra. Kis csoportokban beszélgettünk a történetről ezután. Mindenki elmondhatta gondolatát, és közösen elmélkedtünk arról, hogy kik is az igaz barátok, és hogy Isten is barátainak választott minket.
Majd újra egybegyűltünk és közösen énekeltünk. Aztán egy teológiai hallgató bizonyságtételét hallgattuk meg. Elmondta, hogy hogyan találta meg Istent, és rájött, hogy mennyire fontos az életében az Úr.
A gyülekezeti házban fogyasztottuk el az ebédet, amit a noszvaji asszonyok készítettek el. Néhány csoportnak el kellett mennie a finom ebéd után. Elköszöntünk tőlük, és a többi csoporttal, akik még maradtak, vetélkedőn vehettünk részt, ami jó kedvre derített minket a program végére.
Nagyon jól éreztük magunkat ezen a napon, hiszen sok új embert ismertünk meg, és együtt énekeltünk, imádkoztunk és dicsértük Istent. Jó érzés volt látni a fiatalok szemében az érdeklődést mind a játékok, mind az áhítat és az előadás iránt, amik nagyon szívhez szólóak és tanulságosak voltak. A nap fő üzenete az volt, hogy Isten a barátunk, és az Ő szeretete mindent felülmúl. A barátság pedig nagyon fontos az életünkben. Nagyon örültünk annak, hogy születtek ezen a napon is barátságok, és reméljük, hogy sok ilyen alkalom lesz még, ahol újra találkozhatunk.
Köszönjük Istennek és a szervezőknek, hogy ez az ifjúsági csendesnap megvalósulhatott.
Vanyó Marietta

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább