Ökumené határok nélkül

LIX. évfolyam 1. szám / Borsod-Gömöri Egyházmegye

Ismét hét falu gyülekezeti közössége mozdult meg az istentiszteletekre szólító harang szavára. Január 16-tól 22-ig estéről estére más templomban gyűltünk össze Isten igéjének hallgatására, az egymással való közösség gyakorlására. A visszatartó erő, a kételkedés e hét sikeres kimenetelében nagyobb méreteket öltött, mint valaha: lesz-e ismét jármű, amivel megoldható a falvak közötti közlekedés? Lesznek-e gyülekezeti tagok, akik eljönnek az alkalmakra?

Presbitereink is intettek, hogy túl közel van ez az alkalom az októberi eseménysorozathoz, az ünnepekhez, elfáradtak a gyülekezetek, talán egy későbbi időpont jobb lenne... Bár nagyon hajlottuk afelé, hogy hagyjuk az egészet, majd máskor, majd jövőre, most inkább pihenjünk, hogy újult erővel tudjunk nekiindulni az újév teendőinek, mégis belefogtunk a szervezésbe. Közrejátszott ebben az is, hogy már egy ideje dédelgetett álmunk volt e vidék más felekezetű tagjait is megismerni, bevonni gyülekezeti életünkbe, és mi lett volna jobb alkalom erre, mint egy ökumenikus imahét? Árvai Zoltán ragályi plébános, Trencsényi Andrea hosszúszói evangélikus lelkész valamint Szűcs Zoltán káplán (aki a miskolci Mindszenti római katolikus gyülekezetből jött el hozzánk) megkeresése és a velük történt egyeztetés után összeállítottuk a hét „menetrendjét", a végleges programot pedig hirdetés és plakátok segítségével tudattuk gyülekezeteinkkel. Az ökumenikus imahetet a hét község közös úrvacsoravételével zártuk Aggteleken.

Czinke Sándor és felesége


Aggtelek, Ragály, Imola, Trizs, Jósvafő, Szinpetri, Tornakápolna lelkipásztorai

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább