Felelősségünk a betegekért - A kórházmisszió elindulása egyházkerületünkben

LIX. évfolyam 1. szám / Misszió

A XIX. században még természetesnek számított, hogy a lelkipásztorok orvosi és betegápolási ismeretekkel rendelkeztek. Az egészségügyi ellátás kezdetlegessége miatt nagyon sok esetben nem csupán a lelket kellett gyógyítania, ápolnia a gyülekezeti lelkésznek, hanem a testet is. A XX. század elhozta magával, hogy az orvosi és a lelkigondozói munka messzire került egymástól, külön utakon kezdtek el járni. Ennek, mint lenni szokott, a beteg ember volt az elszenvedője, mert sok esetben magára maradt hitbeli és lelki problémáival. Századunk talán ismét elhozza, hogy testi gondozó és lelki gondozó együtt végzi szolgálatát a betegek érdekében, mivel nem lehet különválasztani a testet és a lelket.

Ebben az esztendőben Isten kegyelméből Miskolcon a Megyei Kórházban elindulhatott a kórházi lelkészség a négy történelmi felekezet szolgálatai által. Az előzményekhez tartozik, hogy az előző évben közös összefogással elkészült az Isteni Irgalmasság Ökumenikus Kápolnája a felújított belgyógyászati tömbben. A kápolnát a karácsony előtti napokban szentelték fel az egyházak vezetői, és így elindultak az istentiszteleti alkalmak. Felváltva tarjuk a hétköznapi és a vasárnapi alkalmakat. Hétköznap minden délután 2 órakor, vasárnap pedig 11 órától vannak az istentiszteletek.


A Megyei Kórházba egyházkerületünk egész területéről érkeznek a betegek, és vannak, akik heteket töltenek egy-egy osztályon (onkológia, pszichiátria, rehabilitáció). A missziói munka fontos része a betegek felkeresése, mert ma is sokan mondják el, hogy „Nincs emberem!". Egy hosszúra nyúlt betegség alatt testi-lelki fájdalmakon megy keresztül az ember. A mi feladatunk, hogy lelki fájdalmában ne hagyjuk magára a beteget, illetve ne egyedül a pszichológia eszközeivel kapjon segítséget. Krisztust kell jelenvalóvá tenni a kórtermekben, hogy megtapasztalják az Isten gondviselését. Sokan, akik eltávolodtak Istentől, egyháztól, gyülekezettől, ebben az időszakban hallják meg a hívó szót és találnak vissza mint tékozló fiak.


A kórházlelkészség lehetőséget teremt gyülekezeti és nem gyülekezeti tagoknak, hogy lelki táplálékot kapjanak a betegágyban vagy a kápolnában. Ebben a szolgálatban is, mint a többiben összefogásra van szükség. A kórházban 1800 ágyon fekszenek a betegek, így fontos megtudni, ki hol is fekszik pontosan, hogy minél hamarabb felkereshessem. Abban kérném a testvérek segítségét, hogy jelezzék nekem, ha gyülekezeti tag, családtag, rokon, barát, szomszéd a kórházba kerül, hogy meglátogathassam. Elérhetőségeim: a kórházi lelkészség számán: 46/515-200/1736; mobiltelefonon: 30/3593379; e-mailen:gecseattila@chello.hu.


Imádkozzunk ezért az új szolgálatért és érezzünk felelősséget a betegek iránt, akik közöttünk vannak.


Gecse Attila, kórházlelkész

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább