Könyvajánló

LIX. évfolyam 2. szám / Ajánló

Tartalmában értékes, formájában szép kis könyv jelent meg a múlt év végén a Kairosz Kiadó gondozásában. A könyv szerzője Ágoston István nyugalmazott református lelkipásztor, a címe: A BIBLIA hitünk és életünk zsinórmértéke.

A szerző mint történész a magyar református bibliafordításnak és bibliakiadásnak legdinamikusabb és legtermékenyebb időszakáról, a 16. század végéről és a 17. század elejéről ad színes tudósítást. Megismerhetjük ebből az első teljes magyar nyelvű Biblia, a Károlyi Gáspár által fordított, gondozott Biblia megjelenésének körülményeit, és azt az igényt is, ami a 17. század elején szükségessé tette, hogy Szenczi Molnár Albert újra kiadja - tartalmában és formájában jobbítottan - a teljes Bibliát (így ismerjük ezeket: hannaui és oppenheimi Biblia).


A lelkipásztor szerző azonban a hangsúlyt arra teszi, hogy a teljes Írás azért ihletett, azért fordították le azt a nép nyelvére, és adták és adják ki időről-időre, hogy az hitünk és életünk zsinórmértéke legyen. Egy házaspár, a magyar református népünk által legjobban ismert házaspár, I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna életéből mutatja meg azt, hogy milyen áldással jár egy család életében a mindennapi bibliaolvasás. Így is igaz ez a mondás: Mutasd meg Bibliádat, megmondom, ki vagy! Megismerhetjük e könyvből a házaspár által olvasott Bibliákat. Bibliájukban fellelhető bejegyzések tanúsítják azt, hogy milyen erőforrássá és reménységforrássá vált a családjukért és nemzetükért felelősséget hordozó házaspárnak a naponkénti bibliaolvasás.


„A Rákóczi fejedelmi házaspár minden idők magyar reformátusai között az egyik legvonzóbb példaként áll az utókor előtt. Ami követésre méltóvá teszi és példává emeli: istenfélő keresztyén családi életük, egyházukért folytatott áldozatos hitük és magyarságukért folytatott töretlen küzdelmük" - összegzi érdemüket Ágoston István. (Ugyanakkor arról is adatokat közöl, hogy Lorántffy Zsuzsanna 1657-ben Fogarason román anyanyelvű iskolát alapít, román nyelvű tankönyveket ad ki „Isten dicsőségére és az oláh nemzetnek épületekre".) A könyv egyes részeit akár rövid traktátusként is ki lehetne adni, mert az értékeket és erkölcsi normákat vesztett népünknek ma is, mint a 16-17. században, megújulást, megmaradást jelenti a Bibliához való odafordulás. A családi életben éppúgy, mint az egymásért érzett felelősségben és munkálkodásban a Szentírás tanítása adhat megújulást, ösztönzést és áldást.


 


Benke György


ny. teológiai tanár, Bogács

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább