Könyvajánló

LIX. évfolyam 2. szám / Ajánló

Tartalmában értékes, formájában szép kis könyv jelent meg a múlt év végén a Kairosz Kiadó gondozásában. A könyv szerzője Ágoston István nyugalmazott református lelkipásztor, a címe: A BIBLIA hitünk és életünk zsinórmértéke.

A szerző mint történész a magyar református bibliafordításnak és bibliakiadásnak legdinamikusabb és legtermékenyebb időszakáról, a 16. század végéről és a 17. század elejéről ad színes tudósítást. Megismerhetjük ebből az első teljes magyar nyelvű Biblia, a Károlyi Gáspár által fordított, gondozott Biblia megjelenésének körülményeit, és azt az igényt is, ami a 17. század elején szükségessé tette, hogy Szenczi Molnár Albert újra kiadja - tartalmában és formájában jobbítottan - a teljes Bibliát (így ismerjük ezeket: hannaui és oppenheimi Biblia).


A lelkipásztor szerző azonban a hangsúlyt arra teszi, hogy a teljes Írás azért ihletett, azért fordították le azt a nép nyelvére, és adták és adják ki időről-időre, hogy az hitünk és életünk zsinórmértéke legyen. Egy házaspár, a magyar református népünk által legjobban ismert házaspár, I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna életéből mutatja meg azt, hogy milyen áldással jár egy család életében a mindennapi bibliaolvasás. Így is igaz ez a mondás: Mutasd meg Bibliádat, megmondom, ki vagy! Megismerhetjük e könyvből a házaspár által olvasott Bibliákat. Bibliájukban fellelhető bejegyzések tanúsítják azt, hogy milyen erőforrássá és reménységforrássá vált a családjukért és nemzetükért felelősséget hordozó házaspárnak a naponkénti bibliaolvasás.


„A Rákóczi fejedelmi házaspár minden idők magyar reformátusai között az egyik legvonzóbb példaként áll az utókor előtt. Ami követésre méltóvá teszi és példává emeli: istenfélő keresztyén családi életük, egyházukért folytatott áldozatos hitük és magyarságukért folytatott töretlen küzdelmük" - összegzi érdemüket Ágoston István. (Ugyanakkor arról is adatokat közöl, hogy Lorántffy Zsuzsanna 1657-ben Fogarason román anyanyelvű iskolát alapít, román nyelvű tankönyveket ad ki „Isten dicsőségére és az oláh nemzetnek épületekre".) A könyv egyes részeit akár rövid traktátusként is ki lehetne adni, mert az értékeket és erkölcsi normákat vesztett népünknek ma is, mint a 16-17. században, megújulást, megmaradást jelenti a Bibliához való odafordulás. A családi életben éppúgy, mint az egymásért érzett felelősségben és munkálkodásban a Szentírás tanítása adhat megújulást, ösztönzést és áldást.


 


Benke György


ny. teológiai tanár, Bogács

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket. ApCsel 5,11

2Móz 30

Nem elég elkészíteni mennyei mintára a szent sátrat, működtetni is kell. Isten nem egy szép, de működésképtelen szent helyet akart, hanem arra adott utasítást, hogy ennek évszázadokig működnie kell. 

tovább

(24) „…egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez…” (Apostolok cselekedetei 4,23–37)

Pétert és Jánost szabadon bocsátották a börtönből, akik bizonyságot tettek a gyülekezetnek az Úr szabadításáról. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel IMÁDKOZOTT (23–24).

 

 

tovább

LUKÁCS 12,1–7 - Lét helyett látszat

Nem csak az ókori társadalomra volt jellemző, hogy a külsőségek mindennél fontosabbak voltak. A mai Z generáció tagjai is igyekeznek magukról minél jobb képet mutatni. 

tovább

Ne csüggedj el!

 „Ne félj, Sion, ne csüggedj el!” (Zof 3,16)

tovább

Haraszti Sándor: Ne dobj követ...

Ítélni könnyű… Megérteni
próbáld a lélek tenger titkát.
Ne prédikálj, te vélt erényes,
ne emlegess te jellemsziklát,
ki azt sem tudod, mit jelent:
bűnbánattal a mélybe’ lent
melletvervén meakulpázni,
magad őszintén megalázni,
bízván erősen, hogy soha
többé nem visz a mostoha
élet kényszere bűnesetbe…

tovább