Aranykonfirmáció a szendrői gyülekezetben

LX. évfolyam 4. szám / Abaúji Egyházmegye

A Szendrői Református Egyházközség 2007. szeptember 30-án aranykonfirmációt tartott. Ezen alkalomból köszöntöttük a Szendrőben konfirmált, és a szendrői gyülekezethez tartozó testvéreket, akik konfirmációjuk 50., 55., 60., 65., 70. vagy 75. évfordulóját ünnepelték, illetve betöltötték a 80. életévüket.

Az idősek emléklapot kaptak, amit a lelkipásztorok a gyülekezet konfirmandusaival együtt adtak át az ünnepelteknek. Az ünnepi, hálaadó úrvacsorás istentiszteletet követően agapé, szeretetvendégség várta a gyülekezet tagjait, és a meghívott vendégeket a szendrői kastélyban. Az ünnepelteket egyik gyülekezeti tagunk, saját versével köszöntötte.

 



Apáti Dánielné:



Emlékvers jubiláló konfirmandusoknak



 


Csodálatos nap a mai, mit megáld a Jó Isten,


Hálálkodni jöttünk össze valamennyien itten.


Körülnézek: régi arcok, mit megviseltek évek,


Homlokukra barázdákat szőtt a nehéz élet.


 


Régen volt az, nagyon régen, fogadalmat tettek,


Istenükhöz, egyházukhoz hűségesek lesznek.


Fogadalmuk fölhallatszott egészen az égig,


Áldó kezed terelgette útjaikat végig.


 


Szép kort értek valamennyien, hálásak is ezért,


Imáikban esedeznek nagy-nagy kegyelmedért.


Mi az egész gyülekezet, imádkoztunk értük,


Kérünk téged, hatalmas Úr, kísérd tovább léptünk.


 


Ha majd egyszer éltünk végén, trónusodhoz érnek,


Legyen részük mindnyájuknak, örök üdvösségben.


Én, aki e verset írtam, szívemből kívánom,


Minden napjuk egészségben teljen e világon.


 


Készítette: Joó Zsuzsanna

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább