Apróságok

LX. évfolyam 4. szám / Ifjúsági rovat

Ünnepek és hétköznapok váltják egymást életünkben. Feldíszítjük otthonunkat, felékesítjük szívünket is az ünnepre. Olyan emlékeket szerzünk ilyenkor, amelyek hosszú időre meghatároznak minket. Segítséget adnak a hétköznapok élhetőbbé, szebbé tételéhez.

Az ünnepben igyekszünk figyelni a legapróbb részletekre is. Az előkészületek során igyekszünk mindent megtenni azért, hogy az ünnep tökéletes, emlékezetes legyen.


A karácsony előtti készülődés a leglátványosabb dolgok közé tartozik a nyugati típusú társadalmakban. Mindamellett azonban, hogy sok energiát fektetünk az ünnepi események szervezésébe, lebonyolításába, legalább ennyit kellene Istenre és magunkra is figyelnünk. Nem nagy általánosságokra, hanem apróságokra. Nagyon jó alkalmak ezek, hogy megállva kicsit megkérdezzük és megértsük, mi rejlik egy-egy tett mögött? Életünk egyik legnagyobb lehetősége, hogy megismerhetjük, megérthetjük egymást! Milyen csodálatos, hogy nekünk, keresztyéneknek Isten megismerésére, akaratának megértésére is lehetőségünk van...


Jellemző, hogy egy-egy ünnepből nem csak a szép, hanem a keserű emlékek is megmaradhatnak. Sokszor meg tudjuk bántani egymást a figyelmetlenséggel. Nagyon veszélyes dolog, ha csak egy nagy ügy, vagy egy elérendő cél lebeg a szemünk előtt. Ez lehet egy fontosnak vélt szolgálat, vagy egy ünnep tökéletes lebonyolítása. A nagy célokra koncentrálás közben elfelejtünk tekintettel lenni másokra, figyelembe venni a másik véleményét, érzéseit, gondolatait. Biztosan kevesebb konfliktus lenne, kevesebb sebet szereznénk és okoznánk, ha az ünnep abban lenne ünnep, hogy jobban figyelünk. Nagy célokra és apróságokra együtt. Vigyük el ezt az ünnepekből a hétköznapokba! Tanuljunk csendben figyelni, odafigyelni Istenre és egymásra! Így legyen teljes, áldott a karácsonyi ünnepünk is!

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább