60. évfolyamában a Sárospataki Református Lapok

LX. évfolyam 4. szám / Visszaemlékezés

Hatvan éves a Sárospataki Református Lapok, melynek első, 1905-ben megjelent számából mutatjuk be most az akkori küldetésre vonatkozó részleteket, melyek közül ma is sok aktuális. Igaza van, kedves figyelmesen olvasó Olvasó, hogy 1905 óta nem hatvan esztendő telt el. A kiadás azonban sokáig szünetelt, így értünk most a 60. évbe.

„Sárospataki Református Lapok" cím alatt új lappal fordulunk a protestáns ügyek iránt érdeklődő közönséghez. Hosszú idő, immár csaknem egy negyedszázad tapasztalata bizonyítja, hogy a tiszáninneni ev.ref. egyházkerületnek s becses hagyományokra támaszkodó ősi tanintézetének, a sárospataki főiskolának nagy szüksége van oly egyházi és tanügyi közlönyre, mely hűséggel szolgálja a hazai protestantismus, közelebbről ev. Ref. Anyaszentegyházunk ügyét, nagy céljait és értékeit, bemutatja a nagy nyilvánosság előtt egyházkerületünk és főiskolánk életműködéseinek jelenségeit, folytonos munkásságának eredményét s lehetőleg híven tükrözi vissza e két tényező szellemi életét, irányát, mozgalmait és fokozatos előrehaladását...


Úgy éreztük, hogy a reánk nézve kitüntető bizalom előtt, mely az újonnan megindítandó lap sorsát s annak a legteljesebb szabadsággal való intézését kezünkbe tette le, a leghálásabb köszönettel kell meghajolnunk s midőn a szerkesztés nehéz és nagy felelősséggel járó feladatára vállalkoztunk, lelkünkre a sokszoros aggodalom mellett is bátorítólag hatott a protestantismus nagy eszméinek szolgálata, az új lap iránt széles körben megnyilatkozó közérdeklődés, valamint annak tudata, hogy egyházkerületünk legkiválóbb egyházi és tanügyi vezérférfiai már jóelőre kilátásba helyezték szíves támogatásukat.


Feladataink és vezérelveink között - melyeket már ez alkalommal legalább nagy vonásokban körvonalaznunk kell -, legelső helyen áll a hazai protestantismus ügyének legjobb tudásunk és tehetségünk szerint való szolgálata...Ily s ezekhez hasonló egyházpolitikai és egyháztársadalmi nagy kérdések feltétlenül megkövetelik, hogy azok állandóan napirenden tartassanak s időnként a nagy nyilvánosság előtt részletes fejtegetés és ismertetés tárgyát képezzék; lapunk feladata tehát első sorban épen oda irányul, hogy ezeknek a legkülönbözőbb szempontokból való megvitatását lehetővé tegyük, teljes elismerésével és tiszteletben tartásával a protestantismus lényegét képező egyéni szabadságnak s véleménynyilvánításnak, mert csak ez adja meg a lehetőséget az eszmék harcainak, amelyekből - mint acél a kohóból - végül győzedelmesen kerül majd ki az igazság hatalmas ereje...


Feladatunk továbbá, hogy egyetemes egyházunk nagy céljai mellett szűkebb körben a tiszáninneni egyházkerület hű szolgálatára szenteljük erőnket és munkásságunkat. Míg egyrészt lépésről-lépésre figyelemmel óhajtjuk kísérni zsinatunkon, konventünkben, a többi egyházkerületekben előforduló fontosabb kérdéseket és eseményeket, másrészt különösen tájékoztatni kívánjuk a közvéleményt saját egyházkerületünkben létének minden nevezetesebb mozzanatáról, bemutatni ennek munkásságát, megvitatni az ennek körében fölmerülő közérdekű kérdéseket. Egyházkerületünk alkotó elemeinek, az egyházmegyéknek beléletében végbement fontosabb események, nevezetesebb újítások és változások hű előadása éppúgy feladatunkat fogja képezni, mint egyháztársadalmunk intézményeinek lelkészi és tanítói köreinek és értekezleteinek s az itt előfordult eseményeknek időnként való bemutatása...


Kimutatni törekszünk a netán itt-ott előforduló fogyatkozásokat, elhárítani a kívülről jövő s netalán egyházi és iskolai autonómiáinkat fenyegető veszélyeket, ismertetéseinkben, bírálatainkban is egyedül a közjót, az egyház közhasznát s azzal egybekötött magasabb szempontokat tartva mindenkor szemeink előtt. Közölni fogunk általánosabb érdekű, a hit, a vallás és erkölcsi élettel összeköttetésben álló, egyházias vonatkozású vagy a hazai közművelődés érdekeit érintő értekezéseket...Sokoldalú feladataink minél tökéletesebb megoldása céljából állandó összeköttetést óhajtunk létesíteni az egyházi és iskolai ügyek intézésére hívatott körökkel és egyénekkel, és e célból - addig is, míg őket erre külön is felkérjük - ama tiszteletteljes kérelemmel fordulunk lapunk jóakaróihoz és barátaihoz, szíveskedjenek bennünket a körükben végbement egyházi és iskolai eseményekről, az általuk tapasztalt fontosabb dolgokról soraikkal fölkeresni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyházkerületünk egyházi és világi egyénei közül lapunk ügyének eddig is sokakat sikerült megnyernünk s reméljük, hogy munkatársaink díszes névsora lapunk tartalmának gazdagodásával és szélesebb körben való elterjedésével számos jelesünk nevével fog még gyarapodni.

Archívum

Kapcsolat

Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com

rss

Napi lelki táplálék

Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. 5Móz 33,29a

1Móz 48

A bibliai történetek jó része ellentmond a törvényben megfogalmazottaknak. Manassénak mint elsőszülöttnek kellett volna megkapni a jobb kézzel adott első áldást, mégis Efraim az, akire Jákób, áldásmondása során ráteszi jobb kezét. 

tovább

(32) „…akik pedig mégis követték, féltek.” (Márk 10,32–45)

Szóljunk erről, mert Márk evangélista is szóba merészeli hozni ezt.

Akik követték Jézust, tele voltak félelemmel (32).

tovább

ZSOLTÁROK 86,1-10 - Hogy vagy?

Kezet a szívre: Kinek válaszolok őszintén a címben feltett kérdésre? Ki az, aki annyira bizalmas számomra, hogy a felszínes és néha nem annyira őszintén gondolt „Jól vagyok”-nál többet tudok mondani? 

tovább

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

tovább

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

tovább