A 75 éves Szathmáry Sándor professzor köszöntése
LVII. évfolyam 1. szám / Borsod-Gömöri EgyházmegyeSzületésnapján, január 28-án az Egyházkerületi Székházban köszöntötték dr. Szathmáry Sándor professzort az egyházkerület vezetői, a Doktorok Kollégiuma elnöksége, valamint a Püspöki Hivatal munkatársai.
A meghitt alkalmat Csomós József püspök igei áldáskívánása nyitotta meg, melynek során visszatekintett a tudós teológus lelkészi pályájának, tudományos munkásságának fontosabb állomásaira, eseményeire. Dr. Szűcs Ferenc professzor a Doktorok Kollégiuma elnöksége nevében köszöntötte az ünnepeltet, aki másfél évtizeden keresztül a Doktorok Kollégiuma főtitkáraként szervezte és irányította egyházunk tanulmányi munkáját. Köszöntötte a jeles tudóst dr. Kádár Zsolt esperes, a Doktorok Kollégiuma jelenlegi főtitkára, átadva e testület megbecsülésének jeleként az emlékeztető ajándékot.
Az utóbbi évek során Szathmáry professzor komoly könyvkiadói, szerkesztői tevékenységet is folytatott. A 75 esztendőhöz illően 75 teológiai munka megírásában, fordításában, szerkesztésében vett részt. 75 évesen is tanít, publikál, fáradhatatlanul munkálkodik egyházunk tudományos műhelyeiben. Emellett országszerte ismert igehirdető, evangelizátor. Neve és munkái ismertek külföldön is, főképpen német nyelvterületen. A hazai ökumené köreiben is az egyik legjelentősebb protestáns teológusként tartják számon.
A köszöntésekre válaszolva Szathmáry professzor kitért arra, hogy Istentől kapott feladatnak tekintette azt a tudományos teológiai munkát, amelyet soha nem lehet abbahagyni, hiszen mindenkor újabb és újabb kihívást jelent az egyház számára az, hogy az evangélium alapján megfogalmazza a küldetése szerinti aktuális választ a hit, az istentisztelet, az egyházi felelősségvállalás vonatkozásában, mindezzel etikai útmutatást adva a kor emberének.
A bensőséges együttlét után a résztvevőket a Doktorok Kollégiuma elnöksége hívta meg a Lillafüredi Palota Szálló különtermébe, ahol díszebédet adtak Szathmáry professzor úr tiszteletére.
kzs
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket. ApCsel 5,11
2Móz 30
Nem elég elkészíteni mennyei mintára a szent sátrat, működtetni is kell. Isten nem egy szép, de működésképtelen szent helyet akart, hanem arra adott utasítást, hogy ennek évszázadokig működnie kell.
(24) „…egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez…” (Apostolok cselekedetei 4,23–37)
Pétert és Jánost szabadon bocsátották a börtönből, akik bizonyságot tettek a gyülekezetnek az Úr szabadításáról. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel IMÁDKOZOTT (23–24).
LUKÁCS 12,1–7 - Lét helyett látszat
Nem csak az ókori társadalomra volt jellemző, hogy a külsőségek mindennél fontosabbak voltak. A mai Z generáció tagjai is igyekeznek magukról minél jobb képet mutatni.
Haraszti Sándor: Ne dobj követ...
Ítélni könnyű… Megérteni
próbáld a lélek tenger titkát.
Ne prédikálj, te vélt erényes,
ne emlegess te jellemsziklát,
ki azt sem tudod, mit jelent:
bűnbánattal a mélybe’ lent
melletvervén meakulpázni,
magad őszintén megalázni,
bízván erősen, hogy soha
többé nem visz a mostoha
élet kényszere bűnesetbe…
