„Mindenki másképp csinálja…” - Abaúji énekkari találkozó
LXIII. évfolyam 2. szám / Abaúji Egyházmegye„Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges."
(Zsolt 92,2)
2010. április 18-án került sor az abaújszántói kórustalálkozóra, amelyen kilenc kórus képviseltette magát az abaúji egyházkerületből. A rendezvényt az Abaúji Egyházmegye megbízásából Szabó Péter szuhogyi lelkipásztor, egyházmegyei énekügyi előadó szervezte, a házigazda dr. Enghy Sándor lelkipásztor volt, aki mögött felsorakozott az abaújszántói gyülekezet jeles csapata.
A templom zsúfolásig megtelt, amely ritka látvány hazánkban - az esetek többségében, talán már ezért ünnepi a látvány.
A kórusok ábécérendben következtek: Abaújszántó, Bódvaszilas, Encs, Gönc, Onga, Szendrő, Szendrőlád, Szikszó, Szuhogy. A kórustalálkozónak nem a verseny volt a célja, hanem inkább az örömteli találkozó keretében Isten dicsérete, hiszen mint mondják, „aki énekel, az kétszeresen imádkozik". A kórusok azonos szintet képviseltek - tehetséges kórustagokat és remek vezetőket láthattunk.
Az előadások után szakszerű és építő jellegű véleményt hallhattak a kórusok dr. Farkasné Sajó Mártától. Ki kell még emelnünk az ongai kórust, ők két éneket zongorakísérettel adtak elő. A megszokott, kissé „szomorkás" hangulatútól elütött ez a vidám szereplés.
Egy lelkipásztor szájából elhangzó mondat: „Hálát adunk az Istennek, a puszta lét csodájáért.", világíthat rá, milyen célja lehet egy ilyen eseménynek. Már a puszta lét is csoda, hát még az, hogy „mindenki másképp csinálja", mégis eggyé lehettünk Isten magasztalásában.
A kórusok átlagosan 3-5 éneket adtak elő. Ez kilenc kórus esetében meglehetősen sok időt vett igénybe, amely kifejezetten jót tett az éhség felerősödésének. Erre szükség is volt, hiszen az abaújszántói gyülekezet ismét kitett magáért. Egész héten át készülődés volt a református parókia környékén. Ebből az alkalomból rekord mennyiségű fasírt készült - szám szerint 2010 darab -, a többiről nem is szólva...
Így a hangszálak igénybevétele után mindenki kedvére gyógyulhatott egy pihentető torkoskodással.
Sándor Malvin
abaújszántói segédlelkész
Kapcsolat
Sárospataki
Református Lapok
3525 Miskolc, Kossuth u. 17.
Tel: +36 46 346-906
srlszerk@gmail.com
Kitekintő RSS
- Elhunyt Demes András az utolsó magyarul prédikáló lelkész Argentínában
- Re:formálj! - Elindult a regisztráció a Csillagpontra
- V. bibliaismereti verseny
- A tanítványság kérdései - Kereszt-kérdések konferencia
- „Egy házunk van" teremtésvédelmi konferencia
- Szeretethíd: elindult a regisztráció
- Missziói lelkésztovábbképzés sorozat - Lelkésztovábbképzés Michael W. Goheen előadásaival
Pályázatok RSS
- Vezetői pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninneni templomépítési program” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-TAB-20-P-0019 azonosítószámú pályázat „2020. évi egyházi táborok és közösségi célú projektek támogatása”
- Megvalósult az EGYH-EOR-20-P-0072 azonosítószámú pályázat
- Megvalósult az EGYH-KCP-17-P-0168 azonosítószámú pályázat „Tiszáninnen értéknövelő támogatás” alprojektje
- Megvalósult az EGYH-KCP-16-0097 pályázat
- Megvalósult a EGYH-ESZK-19-0023 pályázat
Napi lelki táplálék
Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket. ApCsel 5,11
2Móz 30
Nem elég elkészíteni mennyei mintára a szent sátrat, működtetni is kell. Isten nem egy szép, de működésképtelen szent helyet akart, hanem arra adott utasítást, hogy ennek évszázadokig működnie kell.
(24) „…egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez…” (Apostolok cselekedetei 4,23–37)
Pétert és Jánost szabadon bocsátották a börtönből, akik bizonyságot tettek a gyülekezetnek az Úr szabadításáról. A gyülekezet egy szívvel és lélekkel IMÁDKOZOTT (23–24).
LUKÁCS 12,1–7 - Lét helyett látszat
Nem csak az ókori társadalomra volt jellemző, hogy a külsőségek mindennél fontosabbak voltak. A mai Z generáció tagjai is igyekeznek magukról minél jobb képet mutatni.
Haraszti Sándor: Ne dobj követ...
Ítélni könnyű… Megérteni
próbáld a lélek tenger titkát.
Ne prédikálj, te vélt erényes,
ne emlegess te jellemsziklát,
ki azt sem tudod, mit jelent:
bűnbánattal a mélybe’ lent
melletvervén meakulpázni,
magad őszintén megalázni,
bízván erősen, hogy soha
többé nem visz a mostoha
élet kényszere bűnesetbe…
