Napi lelki táplálék

Isten Igéjének rövid, gyakorlati magyarázata naponta, kiegészülve egy bölcs gondolattal és egy imádsággal.

Zokogó szemek

„Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok 42,4)

         A lelkészem valamikor azt tanította nekem, hogy a zsoltárok a legszebb imádságok. Nekem a 42. zsoltár áll legközelebb a szívemhez. Talán azért, mert amikor harmónium oktatásra jártam Tiszi nénihez, ezt tanultam meg legelőször fejből játszani. Vagy talán azért, mert ezt szoktuk legtöbbet énekelni. Valójában nem tudom az okát.

         Maga a zsoltár minden mondata, verse, szava a mi mondatunk, a mi szavunk, a mi sóhajunk. Lelki válságban még inkább magunkénak tudjuk érezni a zsoltáros szavait. Sírtál már, úgy testvérem, hogy szinte nyelted a könnyeidet? Érezted már, hogy elnehezedik a torkod? Hogy szíved legmélyéről jön a sóhaj? Zokogtál már, mert nem találtad a megoldást, mert nem jött a válasz valamilyen problémádra?

         Munkatársam lánya az iskolakezdéssel együtt kezdett el beteg lenni. Szinte nem volt olyan hét, hogy ne kellett volna érte menni az iskolába, ne lett volna rosszul. Valahányszor dolgozni jött, látszott az arcán minden gondja. Tehetetlennek éreztük magunkat. Nem tudtuk hogyan tudnánk segíteni neki. Hiába vitte vizsgálatokra, minden lelet negatív volt. A tünetek meg jöttek újra és újra, és vele együtt jött a zokogások sorozata is. A kérdés mindig ott volt benne: miért engedi ezt Isten? Mikor lesz már vége? Februárban a lány kórházba került. Míg vizsgálatokra járt vele, Istenhez menekült. Az Ige volt a kenyere éjjel-nappal, és a könnyei, melyek egyfolytában torkát mardosták. Végül már azt kérdezte: elhagyott engem az Isten? Egész éjszaka az Igébe menekült és az Úrhoz fohászkodott. Másnap reggel ez az Ige fogadta:

„Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet. Mivel megtartottad állhatatosságra intő beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak.” (Jel 3:8,10)

Majd pedig jött az orvosi lelet: megvan a baj forrása, elkezdődhet a terápia a gyermek otthonában, nem kell kórházi kezelés.

         Drága Testvéreim! Nem hagyja el az Úr a benne bízókat. Téged se hagy el, veled is ott van, melletted is ott áll.

         Érzed, hogy az Úr most is ott áll melletted? Érzed, hogy amikor könnyeiddel küszködsz, amikor torkod ég, akkor is oda menekülhetsz hozzá? Érezzük meg és lássuk meg, hogy jó az Úr! (Tóth István, Abaújvár)

*********

Imádság:

Uram! Nálad mindig mindenre van megoldás. Köszönöm, hogy soha nem hagysz el engem! Ámen

************

A nap gondolata:

Amíg „betegen” az Úrra várunk két nagy kiváltságunk van: az imádság és a testvéri közösség. Mindannyian „betegek” vagyunk, szükségünk van az Úrra és egymásra, hogy a beteges szomorúság örömre forduljon.

Amennyiben szeretné napi küldeményeinket emailben olvasni vagy szívesen csatlakozna igemagyarázó közösségünkhöz, jelezze azt a következő emailcímen: napiigeesgondolat@gmail.com